1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Maurović Antal

23 ládi körben nevelkedvén, középiskoláit Eperjesen, majd mint egri kispap, a cziszterczita-rend főgimnáziumában végezte. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen és a központi szemináriumban fejezte be, ahol mint első eminens, az intézet önképzőkörének elnöke volt. Tanárai igen kedvelték, különösen Samassa József, a mostani egri érsek, akinek később udvari papja és oldalkanonokja is lett. Áldozópappá 1869. július 25-én szenteltetett. Egyideig Nyiregyházán káplánkodott, majd Makiárra helyeztetett át segédlelkésznek, s nemsokára az egri főszékesegyház hitszónokává neveztetett ki. Ebben az állásában számtalan esetben adta tanújelét fényes tehetségének, s elöljáróinak figyelme feléje fordult, ugy, hogy a püspöki süveget igen korán elnyerte. Már 1871-ben Bartakovics Béla egri érsek udvari papja volt. Amikor 1875-ben Samassa József egri érsek lett, a fiatal papot érseki titkárrá nevezte ki. 1881-ben az érseki főegyházmegyei hivatal igazgatójává neveztetett ki, s miután már 1879-ben egri főszékesegyházi czimzetes kanonok volt, 1886. márczius 19-én valóságos kanonok lett és mint oldalkanonok, azontúl is az érsek mellett maradt. Sokat utazott külföldön, s az érseket gyakran kisérte el római útjaiban. Nagy szeretettel viseltetett a műtárgyak és a könyvtárak iránt, s jövedelmének nagy részét ezek vásárlására fordította. Szüleinek 1885-ben Daróczon megünnepelt aranylakodalmán már mint egri kanonok volt jelen, s az egyházi áldást ő adta a félszázados frigyükre. 1888-ban thypultai czimzetes apát, majd 1891-ben egri érseki jogakadémiai igazgató lett, s 1891. deczember 4-én szepesi, 1903. május 10-én, Schlauch Lörincz halála után pedig nagyváradi püspökké neveztetett ki. Egyházi elnöke a Szent László-társulatnak. (Budapest, V., Sas-utcza 11. sz. — Nagyvárad.) Maurovié Antal, zengg-modrusi r. k. püspök. Mint egy régi horvát család sarjadéka, 1851-ben, Zágrábban született. Középiskolai tanulmányait Zágrábban végezte. A papi pályát választván, az érseki papnevelőintézetbe került. Teológiai tanulmányait részint a zágrábi liczeumban, részint a zágrábi egyetem hittudományi karán fejezte be. Szigorlatainak egy részét már negyedéves hallgató korában tette le, s 1876-ban áldozárrá szenteltetvén, a bécsi Augustineumba vétetett fel. 1879-ben hittudományi tudorrá avattatott, visszatért szülővárosába és az ottani gimnáziumnak hittanára lett, amely állásában kilencz esztendeig maradt meg.