1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Dessewffy Sándor

2ii Abonyban káplánnak neveztetett ki. Két évig volt segédlelkész; azután 1859-ben az egri érseki liczeumban a bölcselet és latin nyelv tanára, majd 1860-ban a budapesti központi papnevelő­intézet tanulmányi felügyelője lett. Ugyanekkor az egyetem teo­lógiai karán mint helyettes tanár működött, mig 1866-ban az egri jogakadémia egyik tanári székére meghívást nem kapott, ahol két esztendőn keresztül a statisztikát, a politikát és a pénz­ügytant adta elő, s egyidőben szerkesztette a felsővidéken nagyon elterjedt „Egri Egyházmegyei KözlönyM is. 1868-ban Perger kassai püspöknek lett a titkára, s ugyanekkor szentszéki ülnök is lett. Érdemei elismeréséül a sárospataki plébániát kapta, amely a kassai egyházmegye legjobb javadalmazásu parochiája volt, s itt nyerte el a vérteskereszturi apát czimet és főesperesi hatás­körrel ruháztatott fel. 1884-ben, kanonokká történt kinevezésekor Sárospatak város közönsége iránta valláskülönbség nélkül érzett bizalmát és szeretetét azzal fejezte ki, hogy díszpolgárrá válasz­totta. Később még Makó városának is díszpolgára lett. Kassai kanonok korában a központi igazgatás, a tanügy, a közművelő­dés és a jótékonyság terén hervadhatatlan érdemeket szerzett. Mint egyházmegyei tanfelügyelő megmagyarositotta a katholikus népoktatást, látogatottá tette a kassai női preparandiát, s nagy gondot fordított az igazgatása alá tartozó zárdai iskolákra. Tagja volt Kassa város törvényhatósági bizottságának, elnöke a felső­magyarországi múzeum-egyletnek és az alapítványi kórháznak. 1890. január 4-én Ö Felsége csanádi püspökké nevezte ki. Nagy kiterjedésű egyházmegyéjében apostoli buzgósággal és igaz hazafisággal tölti be főpásztori hivatását. Nagy összegekre rúgnak azok az adományok, amelyeket eddig egyházi és kulturális czélokra adott. Számtalan szegénysorsu családot segélyezett fel, s igen sok ifjú iskoláztatásának a költségeit a sajátjából fedezi. 1896. szep­tember 27-én, a Vaskapu megnyitásakor, ő szentelte fel a három koronás fő jelenlétében a dunai csatornát. Alapító tagja majdnem minden tudományos, irodalmi és képzőművészeti társulatnak. A hazai közügyek, kivált az egyház és az iskola terén kifejtett mun­kásságának elismeréséül 1896. október 8-án valóságos belső tit­kos tanácsossá neveztetett ki. 1900-ban, amikor a kereszténység behozatalának és a magyar királyság fennállásának kilenczszázados emlékét ünnepelték országszerte, ő egyházmegyéjéből fényes zarándoklatot vezetett Velenczébe, szent Gellértnek, püspöki szé­kében első elődjének, ereklyéihez. Dessewffy püspök ez alkalom-

Next

/
Thumbnails
Contents