1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - III. Választókerületek megyék szerint - Biharmegye - Illyés Bálint

261 kerület képviselőjévé választotta. Azóta, az 1896-iki országgyűlést kivéve, amikor a kormánypárti jelölttel szemben csekély kisebbségben maradt, állandóan az orosházai kerületet képviseli függetlenségi programmal. Irodalmi működését 1876-ban kezdette meg egyházi és társadalmi lapokban. Megirta Orosháza történetét és statisztikai ismertetését. Egyházi beszédei két kötetben „Hirdesd az igét!" czimmel jelentek meg, s 1896 óta szerkeszti az „Evang. egyház és iskola" czimü hetilapot. Ugyanez évben a békési egyházmegye esperese lett. Az egyházi közigazgatás terén nagy tevékenységet fejt ki. Parlamenti szerepléséből kiválik az 1848: XX. t.-cz ügyében tartott beszéde. Leginkább tanügyi dolgokban szólal fel a képviselőházban. Budapest, Vili., Pannónia-szálló. — Orosháza. Báránd. Illyés Bálint Biharmegye. (függetlenségi és 48-as). Született 1835-ben Szatmármegyében. A szabadságharcz kitörésekor ö is a nemzet katonája lett, s a mindössze 13 éves ifjú honvédet vitézsége jutalmául szabad vadász-hadnagygyá nevezték ki. A világosi fegyverletétel után sokáig bujdosott a hatalom boszuja elől. Majd a sárospataki főiskola hallgatója lett és ott teológiai és bölcsészeti stúdiumokkal foglalkozott. Tanulmányai befejeztével a marosvásárhelyi ev. ref. főiskola tanárává választották. 1861-ben a tiszabecsei ref. egyház hivta meg lelkészének, később pedig Kisújszálláson fejtett ki áldásos lelkipásztori működést. Közben egyházkerületi jegyzővé, majd tanácsbiróvá választották. Neves egyházi szónok ; beszédei, melyek könyvalakban is megjelentek, a közönség előtt igen népszerűek. A papi pályáról visszavonulva, életét a szépirodalomnak és a politikának szenteli. Mint hazafias költőt, az egész országban ismerik és becsülik. Ódái a legtöbb hazafias ünnepély műsorát diszitik. Szatmáron 1864-ben a Kölcsey-szobor leleplezésénél az ő ódáját szavalták. A nagyszalontai Kossuth-szobor leleplezésére irt ódáját ő maga szavalta el. Ismeretes a pályadíjat nyert „Csokonai emlékezete" czimü költeménye. Önálló költeménykötete jelent meg. A magyar nemzetnek gyászát Kossuth Lajos halála fölött „Emlékfüzér Kossuth sírjára" czimü versgyűjteményében örökítette meg. A függetlenségi párt megbízása folytán adta ki „Kossuth apánk és