1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Justh Gyula

227 Makó város. Justh Gyula. (függetlenségi és 48-as). Született 1850. január 13-án, Neczpálon. A budapesti egyetemet abszolválván, 1872-ben Békésmegye tiszteletbeli, 1874-ben rendes aljegyzője lett, 1876-ban pedig a békésgyulai járás főszolgabirájává választották. 1879-ben átvette atyja tornyai birtokának kezelését és azóta Csanádmegye közéletében előkelő szerepet játszott; ő szervezte a megyében a törvényhatósági ellenzéket és a függetlenségi pártot. 1881-ben a battonyai kerületben a kormánypárti jelölttel szemben csekély kisebbségben maradt; 1884-ben és 1887-ben Makó város képviselőjévé választották, 1892-ben Szolnok város képviselője lett; azóta ismét máig is Makó városát képviseli, s idei évi megválasztatása egyhangúlag történt. Közigazgatási és vízszabályozási czikkeket irt. 1890-ben a függetlenségi és 48-as párt elnöke lett. 1891-ben megbízták a közigazgatási vitarendező bizottságának elnökségével. 1893-ban párbajban súlyosan megsebesült és még fel sem épült, mikor a függetlenségi párt Eötvös Károly lemondása folytán elnökévé választotta. 1894. február 21-én az egyházpolitikai vita alkalmával tartott nagy beszéde egyike volt a magas színvonalú vita irányító hatású szónoklatainak. 1895. február 22-én a régi függetlenségi pártkörből kilépett, vele Kiváltak még 35-en és az Eötvös-frakczióval együtt uj függetlenségi és 48-as kört alakítottak, e kör tagjainak száma csakhamar 50-en felül emelkedett; elnökül Justhot választották meg» mely lisztéről 1895. deczember elején mondott le Kossuth Ferencz javára. Az interparlamentáris konferencziának tagja volt; tagja volt továbbá annak az országgyűlési küldöttségnek is, melyet az ezeréves ünnepség alkalmával a szent korona és a koronázási jelvények átszállítására rendeltek ki. Nagy munkásságot fejtett ki az összeférhetlenségi és a büntető perrendtartásra vonatkozó törvényjavaslatok megalkotásánál. 1898-ban vezetője volt a Bánffykormány ellen indított obstrukcziónak. 1904. november 18-ika után alakult szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának tagjává választották. 1905. február 20-án a képviselőház elnöke lett és székfoglaló beszéde osztatlan tetszésben részesült. A Tisza-kormány lemondása után bekövetkezett válság alkalmával ő Felsége az ö tanácsát is meghallgatta. A közelmúlt nemzeti küzdelmei során egyike volt a megyei ellentállás leglelkesebb és agilisabb 15* «