1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - II. Képviselőválasztási joggal felruházott városok - Babó Mihály - Apponyi Albert gróf

225 házban behozta a párhuzamos üléseket, 1903. november 3-án a képviselőházi elnökségről lemondott és e hó 26-án a szabadelvűpártból is kilépett; vele kivált a volt nemzetipárti képviselők nagyrésze, kikkel együtt ismét feltámasztotta a régi nemzetipártot. Az 1904. november 18-iki képviselőházi események következtében, levonva politikai pályán szerzett tapasztalata végső konzekvencziáit, a függetlenségi párt elveihez csatlakozott és 1905. év elején többedmagával belépett a Kossuth-pártba. A szövetkezett ellenzék vezérlő-bizottságának tagjává választották és őt bízták meg a felirati javaslat szerkesztésével. Az 1905-iki választások alkalmával a függetlenségi eszmék érdekében óriási tevékenységet fejtett ki, s e tevékenységnek köszönheti nagyrészt a függetlenségi 48-as párt parlamenti hivei számának meglepetést keltett nagy megnövekedését. A Tisza-kormány lemondásával beállt válság idején ő Felsége őt is kihallgatáson fogadta. A delegáczióknak legtöbbnyire tagja volt, és azok bizottságaiban kiváló munkásságot fejtett ki. Több éven át 1888-ig elnöke volt a Szent István-társulatnak 1893-ban a Kisfaludy-társaság választotta tagjává és székfoglalóját 1895-ben „Aesthetika és politika" czimü értekezésének felolvasásásával tartotta meg, s még ez évben jelent meg beszédeinek kétkötetes gyűjteménye is; 1898-ban az Akadémia tiszteletbeli tagjává lett. Az interparlamentáris konferenczián a magyar csoport kiküldöttje, majd elnöke volt, és a konferenczián is több izben elnökölt. E szereplése ügyünknek számtalan barátot és jóakarót szerzett, s legutóbbi amerikai útja valóságos diadalut volt. A nyugati nagy nemzetek előtt ő világította meg Magyarország közjogi helyzetét, országunk önállóságát, és legkiválóbb szószólója volt a külföldön a magyar érdekeknek. Társadalmi intézményeinket midenkor támogatta működésével. Schlauch bíboros halála után ő lett a poliklinika elnöke. 1881. óta állandóan Jászberény városának képviselője, legutóbb egyhangúlag választották meg. 1901-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki Ő Felsége. A f. évi április 10-én alakult Wekerle-féle koalicziós kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezte ki a király. Egyike a jelenkor legnagyobb szónokainak; beszédeinek szerkezete művészies, előadása előkelő és lelkesítő, tartalma gazdag és tömör, kifejezései választékosak és szókincse rendkívül nagy Mint zenekedvelő, tevékeny részt vett a filharmonikus hangversenyek létrehozásában és színvonaluk emelésében. 1897. márczius 1-én vette nőül Bécsben Mensdorff-Ponilly 15