1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - I. Törvényhatósági joggal felruházott városok - Bakonyi Samu

190 sulat alelnöke lett, miután e társulatnak előbb már 1889-től kezdve harmadelnöke volt. A kurucz-kor történelmének felderítésén igen sokat fáradozott, s e téren örökbecsű munkákkal gazdagította irodalmunkat. Érdemeit a király a millennáris kiállítás után, — amelyen a történelmi főcsoport alelnöke volt, — legfelsőbb elismeréssel, 1901-ben pedig a párisi világkiállítás magyar osztályának szervezéseért a Szent István-rend lovagkeresztjével honorálta. Az olasz király és a török szultán érdemrenddel tüntette ki külföldön folytatott tudományos kutatásaiért. Konstantinápolyban 1889-ben felfedezte Rákóczy hamvait, s hazahozatala tárgyában beadott indítványát a képviselőház magáévá tette. A millenniumkor a kolozsvári tudományegyetem történelmi munkásságáért tiszteletbeli doktorrá választotta. A nemzeti ellenállás idejében több nagy város díszpolgársággal tüntette ki. Az országos függetlenségi párt tiszteletbeli elnöke. 1904. márczius 10-én az ő felszólalása következtében állott helyre a parlamenti béke s ennek emlékére érmet verettek a következő felirattal: „Harczok Írójának — béke szerzőjének." Budapest, IX., Üllői-ut 1. — Pozsony. Debreczen, II. kerület. Bakonyi Samu (függetlenségi és 48-as). Debreczenben 1862-ben született, s ugyanitt végezte középiskoláit is, a jogot pedig a budapesti egyetemen hallgatta. 1888-ban letette az ügyvédi vizsgát és szülővárosában telepedett le, ahol széleskörű tudása és nagy szónoki rátermettsége révén nemsokára a legkeresettebb védőügyvéddé lett. Nagy elfoglaltsága mellett kiváló tevékenységet fejtett ki és élénk részt vett a közéletben és politikában. Debreczen törvényhatóságának bizottsági tagja és a Csokonai-körnek főtitkára. Az egyházpolitikai küzdelmek idején számottevő tényezője volt, hogy Debreczen is a liberális reform mellett hozta határozatát; ő volt ugyanis a gyűlés függetlenségi szónoka. A Széli-féle választások alkalmával, 1901-ben került be a Házba, s azóta a függetlenségi párt egyik legkiválóbb bajnoka. Különösen véderö-ügyekben több izben volt a plénum előtt pártjának hivatalos szónoka. 1905-ben Münnich Auréllal szemben, ez évi április hó 30-án pedig 945 szavazattal Kardos szoczialista három szavazata ellen újból megválasztatott. A „Független Magyarország" politikai napilapnak főmunkatársa. Budapest, V. Nádor-utcza 43. — Debreczen.