1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Képviselőház - I. Törvényhatósági joggal felruházott városok - Ballagi Aladár

188 hosszabb ideig Parisban tartózkodott, s az ottani jogtudománynyal foglalkozó körök életében élénk részt vett és számos felolvasást tartott a magyar jogviszonyokról. 1881-ben a párisi „Societé de legislation comparée" levelező-tagjai sorába választotta, s e társaság évkönyveinek azóta állandó munkatársa. A magyar jogtudomány irodalmában először a „Magyar Theims"-ben jelentek meg czikkei, majd a szaklapokba irt sók czikkben küzdött a szóbeli polgári eljárás mellett. Tevékeny munkásságot fejtett ki a magyar jogászegyletben is, amelynek 1894. óta választmányi tagja; itt bemutatott értekezései közül kiválnak a franczia ügyvédségről és a polgári peres eljárásról szólók. Nagyobb önálló munkája „A jogi novicziatusról" czimmel 1894-ben jelent meg. A budapesti ügyvédi kamarának 1892. óta titkára, s mint ilyen, kidolgozta az ügyvédi nyugdij alapszabálytervezetét, amelyet 1899-ben a kamara el is fogadott. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter megbízásából ő szerkesztette a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot és ennek indokolását. Mint ügyvéd a képviselőválasztások feletti kúriai bíráskodás és a bűnügyi védelem terén vált ki. A képviselőháznak most tagja első izben. A Józsefváros mandátumáért az általános választásnál négy függetlenségi párti küzdött, a május 22-iki pótválasztásnál pedig ő és Madary Gábor vették fel újra a küzdelmet, amelyből a hajnali órákig tartott heves harcz után ö került ki győztesen. Ötezerhatszázhatvankét szavazatot adtak le, amelyből Nagy Dezsőre 2888 esvén, szavazattöbbsége 114 volt. Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utcza 7. Budapest, IX—X. kerület. Ballagi Aladár (függetlenségi és 48-as). Kecskeméten, 1853-ban született. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Heidelbergában végezte. Tanulmányai végeztével, előbb a budapesti református gimnázium, majd pedig a sárospataki akadémia tanára lett. Már ekkor nagy feltűnést keltett Salamon Ferenczczel a boszniai okkupáczió kérdése körül a Pesti Hirlap hasábjain folytatott történelmi vitája. Az egyetemen 1883-ban rendkívüli, 1889-ben pedig rendes tanárrá nevezték ki, 1884-ben az Akadémia választotta meg levelező tagjává. Mint az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztője, a hunok történetével és Attilával foglalkozó munkák bibliográfiáját adta ki, hat évvel ezelőtt