1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Vaszary Kolos Ferenc

II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok. Vaszary Kolos Ferenc bíborok, esztergomi r. k. érsek, Magyarország herczegprimása. Született Keszthelyen, 1832. február 12-én, iparos-szülőktől. Iskoláit Keszthelyen és Pannonhalmán végezte és 1854-ben a benczések rendjébe lépett. Még 1854-ben Komáromban a történelem és a latin nyelv tanára, majd két évvel később Pápán rendtanár lett. 1857-ben megalapította Füssy Tamással a „Magyar Plutarch"-ot, s együtt irtak meg egy „Egyetemes történelmet." — A szaklapokban ezidöben láttak napvilágot tanügyi, kritikai és egyházi tárgyú czikkei. A politika terén nagy szerepet játszott. 1861-ben tanára lett az esztergomi főgimnáziumnak, s tanárkodása alatt irta meg 1863-ban háromkötetes „Világtörténelmét", 1865-ben pedig Horváth Mihály „Magyarok történetét" iskolai használatra dolgozta át. 1864-ben jelent meg „Várnai csata" czimü monográfiája. 1869 ben igazgatója lett a győri főgimnáziumnak, de irodalmi munkálkodása ezidöben sem szünetelt. 30 éves tanári működését 1884-ben ünnepelte meg, s ez alkalommal a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntettetett ki. 1885-ben pannonhalmi főapáttá neveztetett ki. Nagy fejlesztője volt rendje szellemi és anyagi ügyeinek. Az ország legszebb alkotású iskolái közé tartozó győri főgimnáziumi épület az ő főapátsága alatt épüli. A zalavári apátság a pannonhalmi főapátsággal alatta egyesült. Szivén viselte a köz-