1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Üchtritz Zsigmond báró

169 kémia helyettes-, 1862-ben pedig rendes tanára lett. 1858-ban Bécsben közrebocsátotta a „platincyanaethil"-ről és a „runnicin" ­ről irt dolgozatait, melyeken kivül még sok értekezésben hozta nyilvánosságra a kémia körébe vágó tudományos buvárlatainak eredményeit. 1897-ben első kötete jelent meg a „Kísérleti Chemia" czimü munkájának. Emlékbeszédeket mondott H. V. Regnault, Liebig Justus, Bunsen és St. Claire Devitte fölött, a modern kémia fejlődését megvilágító szellemben. 1884-ben a kultuszminiszter megbízásából a kémia előadására nézve a közép­iskolák részére utasítást dolgozott ki; a „Magyar Gyógyszertár" kiadása és az egyetemi vegytani intézet létrejötte is az ő érdeme. A vegytani intézet létesítése körüli munkájáért az 1871-iki londoni világkiállításon diszokmányt, az 1873-iki bécsi világkiállításon haladási érmet, és az 1885-iki budapesti orsz. kiállításon kiállí­tási nagyérmet nyert. 1860 óta tagja, 1862—72-ig alelnöke, 1872—1880-ig pedig elnöke volt a Természettudományi Társu­latnak; — az Akadémiának 1860-ban levelező-, 1870-ben rendes­és 1876-ban igazgatósági tagja lett, 1887-ben pedig a III. osztály elnökévé választották. Sok vidéki és külföldi gyógyszerész- és egyéb egylet tiszteletbeli tagja. A tudományegyetemen 1866-ban a bölcsészeti kar dékánja, 1875-ben pedig egyetemi rektor volt. 1872-ben kir. tanácsosi czimet, 1873-ban III. oszt. vaskorona­rendet kapott, 1890-ben pedig tudományos érdemei elismeréséül Ő Felsége a „pro litteris et artibus" érdemmel tüntette ki. Tanárságának 25 éves jubileuma alkalmával 1000 forintos pálya­dijalapitványt tett. 1895-ben megindította a Magyar Chemiai Folyóiratot a Természettudományi Társulat támogatása mellett. 1892-ben főrendiházi tag, 1896-ban a budapesti egyetem tisztelet­beli orvostudora lett, 40 éves tanári jubileuma alkalmával pedig 1902. augusztus 1-én a Ferencz József-rend nagykeresztjét ado­mányozta neki a király. 1903-ban akadémiai nagyjutalomban ré­szesült, 1904-ben pedig a budapesti kir. orvos-egylet tiszteletbeli tagja lett. Neje Kleinschmidt Ervina. Budapest, Vili., Muzeum-körut 4. Üchtritz Zsigmond báró. Született Marczaltőn (Veszprémmegye), 1846. május 24-én. Édes­atyja Emil báró, daczára német eredetének, a szabadságharcz alatt honvéd volt. Zsigmond báró veszprémmegyei nagy birtokán letele­pedve, jelenleg is annak kezelésével foglalkozik. Kiváló sportférfiu ;

Next

/
Thumbnails
Contents