1906–1910. évi országgyűlés A magyar országgyülés. A főrendiház és a képviselőház tagjainak életrajzi adatai. Budapest, 1906.

Főrendiház - XI. Az Ö Felsége által élethossziglan kinevezett és a főrendiház által élethossziglan megválasztott főrendiházi tagok - Chorin Ferencz

135 tagjává és a malomipari csoportjury elnökévé neveztetett ki; ez utóbbi minőségében szintén legfelsőbb elismerést kapott. Az országos központi hitelszövetkezet alelnöke és a magyar gyáriparosok orsz. szövetségének igazgatósági tagja. Budapest, V., Sas-utcza 14. — Velencze, Fejérni. Chorin Ferencz. Született Aradon, 1842-ben. A jogot Budapesten és külföldön hallgatta; 1866-ban jogtudori oklevelet szerzett, ügyvédi vizsgát tett és Aradon telepedett meg, hol mint az „Alföld" czimü ellenzéki napilap szerkesztője, élénk tevékenységet fejtett ki a politikai életben. A kir. ügyészség szervezéséről és a szóbeliségről irt tanulmányai a Jogtudományi Közlönyben jelentek meg. Atzél Péter főispánsága kezdetén Arad város balközépi programmal orsz. képviselőjévé választotta, 1872-ben azonban a népszerű Deákpárti Ráday Gedeonnal szemben kisebbségben maradt. 1874-ben az aradi ügyvédi kamara elnöke, 1875-ben pedig újra Arad város orsz. képviselője lett szabadelvüpárti programmal. Ez évben a váltótörvény-javaslatnak előadója és részben megalkotója volt, mint képviselő a jogi törvényjavaslatok előkészítéséből, valamint a büntetötörvénykönyv megalkotásából is kivette részét és előadója volt a kir. táblák czentralizácziójáról benyújtott törvényjavaslatnak is. 1876-ban gazdasági politikai kérdések miatt néhányadmagával kivált a szabadelvüpártból és e kérdésekben a függetlenségi párt álláspontjához csatlakozott. 1878-ban egyhangú választással ismét aradi képviselő lett, 1881-ben azonban vele szemben az ellenzéki Német Imre győzött és Chorin csak pár hó múlva jutott be a képviselőházba, a baksai választókerület mandátumával. 1884-ben a liberalizmus kérdésében támadt aggályai miatt a mérsékelt ellenzéki pártból kilépett és mint Aranyosmedgyesen megválasztott képviselő újból a szabadelvüpárthoz csatlakozott. 1885 óta több országgyűlési bizottság tagja volt, 1896-ban pedig a házszabályok revíziójára kiküldött bizottság elnöke lett; ez évben a bűnvádi eljárásról szóló, valamint több egyéb fontos törvényjavaslatnak előadója volt. Ugyancsak 1896-ban Szatmár város választotta meg képviselőjének Ugrón Gáborral szemben; 1897ben a bűnvádi perrendtartás és az esküdtszéki eljárásról szóló törvényjavaslatnak előadója lett, azonban ezen utóbbi törvényjavaslatnak nézete szerint a sajtószabadságba ütköző néhány rendelkezése miatt, az előadói tiszttől visszalépett. 1899-ben, mint a