1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Bernáth Béla - Bernáth István

'11 jelent a közéletben és a dunaveesei kerület mandátumát vállalta el függetlenségi programmal. Azóta folyton e kerületet képviseli. A számvizsgáló és a könyvtári bizottság tagja. Bernáth Béla, Zemplénmegye, Mád kerület V 1850. június i-én Tállyán, Zemplénmegyében született. Atyja a szabadságharcban jelentékeny részt vett. Középiskoláit Kassán s Egerben, a jogot Budapesten végezte s ugyancsak itt telepedett le mint ügyvéd a boszniai hadjárat befejezte után, melyben mint hadnagy a 60. sz. gyalogezredben részt vett. E háborúban a katonai vitézségi érmet kapta. Közpályáján nemsokára Budapest főváros törvényhatóságának bizottsági tagjává választatott. A budapesti ügyvédi kör titkárává, majd később a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagjává választotta. 1881-től kezdve a nemzeti tornaegylet titkára és ügyésze. A népfelkelési törvény megszavazása után főhadnagyi ranggal belépett a hon-. védség tartalékos állományába, ahol később századosi rangot nyert. 1890-ben a mádi kerület, ahová szülővárosa is tartozik, nemzetipárti programmal képviselővé választotta, mely kerületet most is képviseli. Az 1899-i fúzió óta a szabadelvű párt tagja volt, onnan azonban Apponyi Albert gróffal és társaival kilépett és 1905. elején a függetlenségi és 48-as pártba lépett be. 1904-ben az olasz vámszerződés elleni vitában élénken részt vett A III. biráló és az igazságügyi bizottság tagja. Bernáth István, Gömör- és Kishontmegye, Rimaszombat kerület 1854. július 3-án született Rimaszombatban. Első kiképeztetését szülővárosa iskolájában, azután Pozsonyban és Budapesten nyerte. Jogi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte és Budapesten avatták jogtudorrá. A 80-as évek első felében beutazta Európa nyugatit. 1884-ben pedig a kormány megbízásából az észak amerikai Egyesült-Államokat. 1887-ben a földmívelésügyi minisztériumba nevezték ki, 1888-ban átlépett a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba. Itt öt éven át az iparos-tanonciskolák felügyelője volt s e téren jelentékeny tevékenységet fejtett ki. 1889-től kezdve számos szociális cikket írt