1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Baloghy Ernő - Barabás Béla

19 szalontai gazdakör elnöke, a nagyszalontai gazdasági takarékpénztár-részvénytársaság igazgatója, tevékeny részese a vármegyei függetlenségi pártmozgalmaknak. 1902. december 11-én, Balogh László elhunyta után, időközi választáson választották meg először Nagyszalontán és az 1905-i, valamint az 1906-i általános választásoknál ismét elnyerte a kerület mandátumát. A függetlenségi és 48-as párthoz tartozik. A földmívelésügyi bizottság tagja. Baloghy Ernő, Bácsbodrogmegye, Ujverbász kerület. Balogi Baloghy Ernő dr. született Bécsben 1867. november 8-án. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Zomborban végezte, egyetemi tanulmányait Budapesten, Grácban, Berlinben és Parisban. Jogtudori oklevelet a budapesti egyetemen nyert és ugyancsak Budapesten tette le az ügyvédi vizsgálatot. Azután Zomborban nyitott ügyvédi irodát. Bácsmegye közéletében mint ellenzéki függetlenségi ember vett tevékenyen részt, ö szervezte a vármegye függetlenségi pártját is. Az 1906-i általános választásokon az újverbászi kerület függetlenségi programmal egyhangúlag képviselővé választotta. A közigazgatási bizottság tagja- . /-v szükíeít Aradon 1855. december 12-én. Középiskoláit Aradon, Nagyszebenben és Kolozsváron, jogi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte 1879-ben. Mint egyetemi polgár tevékenyen részt vett ax-. akkori ifjúsági mozgalmakban s egy éven át az egyetemi olvasókörnek elnöke volt. Tanulmányai befejezte után Aradmegye akkori főispánja, Tabajdy Károly, tiszteletbeli megyei aljegyzőnek nevezte ki, később a megyei árvaszéknél irattárnok- és kisegitő előadóként alkalmaztatott, mely állásáról 1883-ban leköszönt. 1887 elején Aradon ügyvédi irodát nyitott. A város közéletében is jelentékeny szerepet tölt be mint a törvényhatósági bizottság tagja. Egy ideig az »Arad és Vidéke« politikai napilapnak szerkesztője volt. Az aradi tizenhárom vértanú kivégeztetési helyén emelt emlékdombot 1881-ben hetedmagával létesítette, közadakozásból rövid idő alatt 2000 forintot gyűjtvén össze. 1892-ben a gyomai kerületben függetlenségi pro Sturm-féle Országgyűlési Almanach. 4