1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Török Ferenc - Török Kálmán

250 pedig a képviselőház háznagya. A szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának tagja lett; az 1905 elején uralkodó válság során ő Felsége kikérte a kibontakozásra vonatkozó véleményét. Török Ferenc, Csíkmegye, Csíkkarcfalva kerület született Lövétén, Udvarhelymegyében 1870. június 8-án. Gimnáziumi tanulmányait Székelyudvarhelyen és Gyulafehérváron végezte, a teológiát szintén Gyulafehérváron, ahol 1895. július 14-én pappá szenteltetett. Egy évig Csíkszentmártonban káplánkodott, 1896. szeptembertől Csíkszeredában volt hitoktatósegédlelkész, 1899. november i-én a csíkszeredai plébánia vezetésével bízatott meg és hívei körében általános szeretetnek örvendett. Ez állásában volt 1901-ig, amikor a csíkszeredai függetlenségi párt a képviselőjelöltség elfogadására kérte fel, felsőbb helyen azonban jelöltetését nem hagyták jóvá, azért tehát Pázmándy Dénes függetlenségi jelölt mellett folytatott harcot. 1902. júniusában gyergyócsomafalvi plébánossá neveztetett ki és ez állásában is nagy tevékenységet fejtett ki a megyebeli ellenzék szervezésében. A szépirodalom kultiválásával is foglalkozik. Az 1905-i és az 1906-i általános választások alkalmával a csíkkarcfalvi kerületben választották képviselővé függetlenségi és 48-as programmal. Török Kálmán, Gyöngyös város 1865. november ri-én született a hevesmegyei Detken. Középiskolai és hittudományi tanulmányait Gyöngyösön, Budapesten és Egerben végezte. 1891-ben szentelte pappá Samassa egri érsek. Egy évig káplán volt Hevesbátor és Kistája községekben, majd hitoktató lett Miskolcon és Gyöngyösön. Innen Egerbe került a Foglár-féle érseki fiúnevelőintézet élére mint aligazgató. 1894—99-ig az egri főszékesegyház hitszónoka. 1899-ben Gyöngyös város mint kegyúr egyhangúlag plébánosává választotta. 1902-ben a középpatai egyházkerület tanfelügyelőjévé és esperessé neveztetett ki. Irodalmi téren is működött, számos egyházjogi értekezése látott napvilágot ; jelentősebb munkái: A kath. autonómiai mozgalmak története Magyarországon 1848-tól napjainkig, A püspöki coadjutor ioszállása ; nagyobbszabáni mü