1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.
Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Szinyei-Merse Félix - Szivák Imre
234 Számos közgazdasági cikke és értekezése jelent meg. 1895. szeptember 5-én nőül vette Hegedűs János dr. budavári orvos leányát. Rózsikát. Az 1905-i általános választások alkalmával a disszidensek programja alapján Versec város választotta meg első ízben és 1906-ban alkotmánypárti programmal újra megválasztatott. A közgazdasági bizottság tagja. Szinyei-Merse Félix, Sárosmegye, Kisszeben kerület 1874. augusztus 18-án született a sárosmegyei Jernyén. Középiskoláit Eperjesen, a jogot ugyanott és Budapesten végezte.1897. tavaszán megválasztották Sárosmegye aljegyzőjévé, amely állásában 1904 tavaszáig működött. Ekkor visszavonult s azóta birtokain gazdálkodik. A 10. huszárezrednél szolgálta önkéntesi évét, amelynek jelenleg is tartalékos hadnagya. Neje zeykfalvi Zeyk Janka, akivel való házasságából két gyermeke, Pál és Félix született. Az 1906. évi általános választások alkalmával a kisszebeni kerület alkotmánypárti programmal képviselőjévé választotta. A gazdasági bizottság tagja. Szivák Imre, Temesmegye, Orcyfalva kerület született Kúnfélegyházán 1849. szeptember 8-án. Jogi tanulmányait Budapesten befejezvén, 1872-ben a jászkún-kerületek törvényhatóságánál aljegyzővé, 1875-ben pedig szülőföldjén országgyűlési képviselővé választatott meg. 1878-ban a boszniai okkupáció s az Ausztriával való kiegyezés miatt a szabadelvűpártból Szilágyi Dezső, Khuen-Héderváry gróf és mások társaságában szintén kilépett s az 1877—8-i delegációban is mint az ellenzék tagja vett részt ; az 1878-i választásoknál az akkori egyesült ellenzékhez csatlakozott, azonban kisebbségben maradt s csak később mint a szabadelvüpárt tagja lett újra Csongrádon kétszer,Fehértemplomban pedig négyszer megválasztva. A Házban a közigazgatási és igazságügyi kodifikáció kérdéseiben vett tevékenyen részt, különösen mint az igazságügyi bizottság előadója szerkesztette 1889-ben az örökjogi törvényjavaslatról szóló, ; kódex jelentőségével bíró jelentést, ő tette