1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Schuller Rezső - Sebess Dénes

214 mával függetlenségi és 48-as programmal Gyula város képviselőjévé választották, az első esetben a megye főispánjával, Lukács Györggyel szemben. Schuller Rezső, Nagyküküllömegye, Szentágbta kerület 1873. május 22-én született Besztercén. Középiskolai tanulmányait szülővárosa főgimnáziumában, a jogot pedig Budapesten, Bécsben és Kolozsváron végezte, ahol 1896. április havában tudorrá avattatott. Két ízben hosszabb ideig tartózkodott külföldön ismereteinek gyarapítása végett. A közélet terén jelentékeny szerepe volt, tudományos közérdekű felolvasásokat tartott, egy ideig főszerkesztője volt a Siebenbürgisch-Deutsches Tagblattnak. Nagyszebeni ügyvéd és az erdélyi gazdasági egylet jogi tanácsadója ; mint ilyen az egylet részéről külföldi mintára berendezett ingyenes jogi tanácsadást nyújt a Landwirtschaftliche Blátter című gazdasági lapban. Neje Paulas Erika, az első magyar okleveles építésznő. Az 1905-i általános választások alkalmával a szentágotai kerületben szabadelvű programmal egyhangúlag képviselővé választatott. 1906-ban ugyanott mint pártonkívüli kapott mandátumot. A választások után belépett az alkotmánypártba. A földmi velésügyi bizottság tagja. Sebess Dénes, Marosvásárhely város, I. kerület született 1869. október 9-én Marosvásárhelyen. Tanulmányait a marosvásárhelyi ev. ref. kollégiumban és a budapesti egyetem jogi karán folytatta ; 1896-ban jogtudori fokot nyert. 1897. szeptember havában Marosvásárhelyen ügyvédi vizsgát tett. 1896-ban a »Kemény Zsigmond irodalmi társaság« rendes tagjává választotta. 1898-tól 1901. július haváig a »Marosvásárhely«, majd a »Székely Ellenzék« politikai napilapot szerkesztette. Maros-Tordavármegye tiszteletbeli főügyésze. 1901-ben választatott meg első ízben függetlenségi párti programmal. Többször felszólalt a Házban, különösen a Székelyföld helyzetének javítása érdekében. Az 1905-i általános választások alkalmával kisebbségben maradt Sándor János állam-