1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Pisztóry Mór

197 Pi$ztóry Mór, Kolozsvár város, I. kerület L 1841-ben született Budapesten, ahol gimnáziumi tanulmányait is végezte. 1863-ban mint jogvégzett a kir. ítélőtábla szolgá­latába lépett, ahol mint díjas joggyakornok és később mint tiszteletbeli fogalmazó közel hat évet töltött. 1865-ben köz­•és váltóügyvédi oklevelet nyert; 1868-ban a budapesti egye­temen a jog- és államtudományok doktorává avattatott és 1869-ben magántanári képesítést nyert a nemzetgazdaság- és a pénzügytanból. 1869-bW lépett a tanári pályára és először a kassai jogakadémián mmt segédtanár, 1869-től a győri jog­akadémián mint rendkívüli,\i872. óta pedig mint rendes tanár működött. A jogakadémiák újjászervezése alkalmából a pozsonyi jogakadémiához neveztetett ki a statisztika és köz­gazdasági jog tanárává ; iSgrrben pedig a kolozsvári egye­temen lett a nemzetgazdaságtan és a pénzügytan tanára. 1887-ben a magyar tudományos akadémia statisztikai és nemzetgazdasági bizottságának tagjává választották. 1895-ben az országos közegészségügyi egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. A hírlapirodalom és publicisztika terén is nagy­tevékenységet fejtett ki. Számos tudományos értekezése jelent meg. Pozsonyban 1877-től 1879-ig \) volt az első magyar napilap szerkesztője és 1885-től 1886-rt a pozsonyiaknak 133 év óta fennálló német napilapját, a »Pressburger Zeitung«-ot hazafias magyar szellemben szerkesztette\ Pozsony közéletében 17 éven át mint városi bizottsági tag iaen tevékenyen vett részt és a magyarság érdekeinek nagyAszolgálatokat tett. Számos önálló müvet írt, többek közt a magyar tud- akadémia két ízben ítélte oda a Lévay-díjat »A nemzetgazdaságtan haladása és iránya az utolsó 15 év alatt« és\>Az aranyvaluta behozatala Németországban« című müveinek\ Nemzetgazda­ságtana a legelterjedtebb kézikönyvek egyikeAmely eddig öt kiadást ért. A különböző egyesületekben tartott előadásai külön füzetekben jelentek meg. Az 1905-i általános válasz­tások alkalmával az új párt programja alapjin Kolozsvár város I. kerülete Hegedűs Sándor ellenében válatsztotta meg. 1906-ban pedig függetlenségi programmal ugyanott egyhangú­lag választották meg. Az igazságügyi s a zárszámadásvizsgáló bizottság tagja

Next

/
Thumbnails
Contents