1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Petroviciu István - Péchy Zsigmond

1!)4 Petroviciu István, Krassó-Szörénymegye, Nagyzorlenc kerület született Zsábáron (Krassó-Szörénymegye) 1859. április 3-án. Középiskolai tanulmányait a lugosi gimnáziumban végezte, majd a bécsi egyetemen jogtudori oklevelet nyert ; a budapesti egyetemen újból letette a jogi szigorlato­kat és jogtudorrá avattatott, úgy hogy két jogtudori oklevele van. Budapesten ügyvédi vizsgát tett és Lúgoson folytatott ügy­védi gyakorlatot. Popoviciu C. Aurélt ö védte a »Die vereinigten Staaten von Gross-Österreich« és a »Replica« miatt ellene indí­tott sajtópörben. A karánsebesi görög-keleti egyházmegyei zsi­nat tagja s az egyházmegye ügyésze. Krassó-Szörénymegye tör­vényhatósági bizottságának tagja. A román nemzetiségi moz­galmakban élénken részt vett. 1893-ban a nagyszebeni értekez­let előadója és az 1895-ben Budapesten tartott nemzetiségi kon­gresszusnak román részről egyik összehívója volt. Neje Jancu­lescu Aurélia. A Lúgoson megjelenő Drapelul című lapban meg­jelent egy cikke miatt Gáspár Mihály lugosi diakónussal és dl. Jurca Kornél ügyvéddel együtt nemzetiségi izgatásban bűnös­nek mondották ki s hat havi államfogházra ítélték, időközben azonban Graenzenstein Artúr nyűg. tábornokkal szemben 602 szótöbbséggel és Grossmann szociáldemokrata n szavazatával szemben képviselővé választatván, a büntetés végrehajtása hi­vatalból felfüggesztetett. Péchy Zsigmond, Sárosmegye, Héthárs kerület. Pécsújfalusi Péchy Zsigmond született 1846. december 4-én Pécsújfalun. Középiskolai tanulmányait Egerben, Eperjesen és Lőcsén, a jogot pedig Eperjesen végezte 1868-ban. A közigazga­tási pályára lépett és Sárosmegye szolgálatában állott. Több mint negyedszázadot töltött a közigazgatási pályán és ebből 23 évet Sárosmegyénél. 1869-ben másodaljegyzője, 1870-ben első aljegyzője, 1871-ben első főjegyzője, 1875-ben pedig alispánja lett Sárosmegyének és e vármegye első tisztviselőjének állását 1892-ig viselte, amikor Abaúj-Tornainegye és Kassa város fő­ispánjává nevezte ki ő Felsége ; ezt az állását csak 1905-ben, a Fejérváry-kormány hivatalbalépése alkalmával hagyta oda.

Next

/
Thumbnails
Contents