1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Keglevich Gyula gróf - Kemény Árpád báró - Kemény Kálmán báró - Khuen-Héderváry Károly gróf

13 a magyar állameszme alapjait, nagy reformokat létesített különösen a közigazgatás és a tanügy terén. Ez érdemeiért a király 1883-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal, 1885-ben az első osztályú vaskorona-renddel tüntette ki, 1891. márciusban pedig aranygyapjas vitéz lett. Cs. és kir. kamarás. 1894. májusban a főrendiházban a Wekerle-kormány egyházpolitikai javaslatai mellett foglalt állást, de némileg mérséklő szellemben, s e javaslatok a főrendiházban megakadván, a júniusban ezáltal előidézett kormányválság idejében neki, mint a korona bizalmi férfiának kiváló szerep jutott. Kabinetalakításra azonban nem vállalkozott, mert a szabadelvű párt határozottan a Wekerlekabinet mellett nyilatkozott. Horvátországban, melynek élén mint bán csaknem húsz évig állott, kormányzása ez időszak vége felé, az erős kézzel féken tartott ellenzékben és a cenzúra békóiba vert sajtóban elégületlenséget keltett, amely a tagadhatatlanul nyomasztó viszonyok és a magyar-horvát kereskedelmi egyezségnek a magyar ex-lex-állapot miatt való elhalasztása következtében nőttön-nött és 1903. áprilisban nyilt zendülésre vezetett, amely első sorban az államvasutak épületein levő magyar feliratok és címerek ellen irányult. A bán erre több kerületben ostromállapotot hirdetett és több ellenzéki polgárt letartóztatott. A Széli-kabinet lemondása után 1903. január 27-én miniszterelnökké neveztetett ki. feladatául szabatván, hogy az ex-lex-állapotnak véget vessen és az obstrukciós ellenzéket leszerelésre birja. Az ellenzék eleinte erőszaktól tartott, de csakhamar látta, hogy az új kormányelnök békés megegyezésre igyekszik jutni az ellenzéki pártokkal. Kossuth Ferenccel és bizalmi embereivel kompromisszumra lépett, de a függetlenségi és 48-as párt többsége tovább obstruált. A gróf Szápáry László-féle eset nagy botrányt idézett fel a parlamentben, amely Apponyi Albert gróf elnök indítványára bizottságot küldött ki az ügy megvizsgálására, amely a miniszterelnököt magát is kihallgatta. Ámbár ez a vizsgálat a miniszterelnökre nem derített ki kompromittáló dolgot, állása mégis tarthatatlanná vált ; augusztus 8-án beadta lemondását. A parlamenti válság folyamán a király bizalma újból feléje fordult és szeptember 22-én másodízben ültette öt a miniszterelnöki székbe. Ezúttal a szeptember 16-án Chlopyban kelt hadiparancs következtében még