1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Nagy Ferenc

182 1898-ban ügyvédi vizsgát tett; azóta kizárólag hivatásának élt s rövid idő alatt virágzó ügyvédi irodát teremtett. 1899-ben elvette Kenessey Pongrác veszprémmegyei nagybirtokos leányát, Adélt. Házasságukból négy gyermek született. 1904. óta a Budapesti Hírlapban több vezércikke jelent meg, amelyekben a földmíves nép romlását a törvényhozás közönyével hozta összefüggésbe. Cikkei Kossuth Ferenc figyelmét is magukra vonták. Még az évben belépett a függetlenségi pártba. Ugyanakkor belépett a Magyar Gazdaszövetségbe, amelynek választmányi tagjává választatott. Azóta főleg a Szövetkezésben s a Magyar Gazdák Szemléjében jelentek meg szociálpolitikai dolgozatai. Közben több érdekes előadást tartott úgy a fővárosban, mint a vidéken a földmíves nép érdekében. Jórészt neki tudható be, hogy a függetlenségi politikában újabban helyet foglal a paraszt-agrárizmus propagálása. Az ügyvédi kör és kamara választmányi tagja, a józsefvárosi kaszinó helyettes elnöke, a Háztartás fogyasztási szövetkezet felügyelőbizottsági elnöke s tagja az Országos Kaszinónak és virilis jogon megyebizottsági tagja Veszprémmegyének. Az 1905 -i és az 1906 -i általános választások alkalmával a szolnoki kerület választotta képviselőjévé függetlenségi programmal. Tagja az V. bíráló s a közgazdasági bizottságnak. Nagy Ferenc, Máramarosmegye, Vissó kerület. Verseghi Nagy Ferenc született 1852-ben Verőcén, Szlavóniában. Gimnáziumi tanulmányait Budán, jogi és államtudományi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1875-ben tudorrá avatták. 1876-ban állami utazási ösztöndíjjal külföldre ment és harmadfél éven át a német egyetemeket és a párisi jogi iskolát látogatta. 1877-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójogból magántanárrá képesítették. 1879-ben a nagyváradi jogakadémiához, 1881-ben pedig a kolozsvári egyetemhez került jogtanárnak ; 1886-ban jogkari dékán volt. 1889-ben az erdélyi római katholikus státus képviselőjévé választatott. 1890-ben a budapesti egyetem kereskedelmi és váltójogi tanszékére nevezték ki. 1879-ben a párisi Société de législation comparée magyarországi levelezője lett, 1885-ben