1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Leszkay Gyula - Lévay Mihály

158 kezdve egészen az ugrai levél megjelenéséig úgy a parlamentben és az országban, mint különösen a »Független Magyarország* című politikai napilapban, amelynek főszerkesztője, sokat küz­dött a függetlenségi politika reformjáért és az ellenzéki pártok egyesüléésért, valamint a függetlenségi párt országos újjá­szervezéséért. E célból két nagyobbszabású röpiratot is adott ki, még pedig 1904-ben »A függetlenségi pártpolitikáról^ 1905. őszén pedig »Uj szabadságharc« címmel, melyek általános feltűnést keltettek. Avasutasok sztrájk-bizottsága, az u. n. 13-as bizottság ellen folytatott szenzációs bűnügyben a védők egyike volt s a tárgyalások teljes anyagát »A tizenhármak bünpöre« című kötetben közzé is tette. Ettől kezdve állandó tevékenységet fejtett ki a vasutas-társadalom érdekében és szervezése körül. Sokban közreműködött a »Magyar szent korona országai Vas­utas Szövetségének« megalkotásában s a szövetség létrejöttekor egyik ügyészévé is választotta. 1904. őszén visszalépett a függet­lenségi és 48-as pártba, melynek azóta is tagja. 1905-ben és 1906­ban régi kerülete újra megválasztotta, legutóbb egyhangúlag. A pénzügyi s a közgazdasági bizottság tagja. Leszkay Gyula, Biharmegye, Berettyóújfalu kerület született 1864-ben Biharszentmártonban. Atyja a Deák-párt, majd a szabadelvű-párt .híres vezére volt. A jogot Nagyváradon végezte, ö maga is biharmegyei birtokos. 1896. óta képviseli a berettyóújfalvi kerületet függetlenségi és 48-as programmal. Az 1903-i obstrukció rendezésében tevékenyen részt vett. Hasonlóképpen kitartó harcosa volt az 1905—6-i nemzeti küz­delemnek is és különösen a törvényhatósági ellenállás szerve­zése körül szerzett érdemeket. A függetlenségi és 48-as pártkör gazdája. Az összeférhetlenségi állandó bizottság tagja. Lévay Mihály, Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye, Abony kerület született 1862. szeptember 24-én Vácon. Középiskolai tanul­mányait szülőhelyén és Budapesten végezte ; a papi pályára lépett és ugyancsak Vácon és Budapesten folytatta teológiai tanulmányait is. 1885-ben pappá szentelték s Üjszász község­ben parókiát nyert, ahol 12 évig működött. Közben kerületi

Next

/
Thumbnails
Contents