1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Lázár Zoárd

156 mérnök volt. 1883-ban a földmívelésügyi minisztériumban a mezőgazdasági gépipar tanulmányozására három évre külföldre küldötte. Ezt az időt Ausztria, Svájc, Német-, Francia- és Angolország legelőkelőbb gazdasági gyáraiban és a hallei gépkisérleti állomáson Wüst dr. egyetemi tanár oldalán töltötte. 1886—7ben a mezőgazdasági üzem gyakorlati megismerése céljából a magyarországi állami ménesuradalmakban tett tanulmányokat. 1886-tól kezdve az országos gazdasági egyesület műszaki ügyeinek intézője. 1888-ban Németországban a gazdasági szeszgyárak és berendezésüket készítő gépgyárak tanulmányozásával foglalkozott. 1885—6-ban a lokomobil- és cséplőkezelők tanfolyamán mint tanár működött. Az 1886—7. tanévben a műegyetem a műszaki mechanika és elméleti géptan tanársegéde volt. 1888-ban a József-műegyetemen a mezőgazdasági géptan magántanára, 18S9ben nyilvános rendkívüli, 1890-ben nyilvános rendes tanár lett. Mezőgazdasági érdekű, különösen a mezőgazdasági ipart tárgyazó számos műszaki tanulmányt és cikket írt. ö alapította az első magyar varrógépgyárat és ezzel egészen új iparágat honosított meg hazánkban. Jelenleg a kir. József-műegyetem gépészmérnöki szakosztályának dékánja és a Magyarország című napilap közgazdasági szerkesztője. Neje porosz eredetű, szül. Kyllmann Irma. Képviselővé az 1905-i általános választások alkalmával a bácsalmási kerület választotta meg függetlenségi programmal Latinovics Géza szabadelvüpárti jelölt ellenében. 1906-ban ugyané kerület küldötte az országgyűlésre. A gazdasági, a közgazdasági s a közlekedésügyi bizottság tagja. Lázár Zoárd, Aradmegye, Kisjenő kerület 1858. november 12-én született Belényesen. Középiskoláit Nagyváradon, Temesváron és Kassán, a jogot pedig ugyancsak Nagyváradon végezte. Kolozsváron jogtudori oklevelet nyert s azután Budapesten bírói és ügyvédi vizsgálatot tett. 1880-tól 1898-ig a bírói pályán működött; ez idő óta ügyvéd. Aradmegye törvényhatósági bizottságának virílis jogon tagja, avármegyei függetlenségi párt egyik vezére.Több községben hitelszövetkezetet alapítót t 1885-ben nőül vette Korber Irmát. Az 1906. évi általános válás/ tások alkalmával a kisjenői kerület függetlenségi és 48-as programmal képviselőjévé választotta. A mentelmi bizottság tagja.