1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Főrendiház - Esterházy Miklós herceg - Esterházy Móric gróf - Fejérváry Géza báró - Ferencz József

7 Esterházy Miklós herceg 1905-ben legfelsőbb kegyelemből és kivételesen tartalékos íőbadnaggyá neveztetett ki. Jogtudor. Esterházy Móric gróf 1881. április 27-én született a komárommegyei Pusztamajkon ; fia Miklós Móric grófnak. Tanulmányait a szülői háznál kezdette, majd a budapesti és oxfordi egyetemen folytatta, amelyeknek 1899-től 1904-ig hallgatója volt. Cs. és kir. kamarás, tartalékos hadnagy a 9-ik huszárezredben. Birtokain gazdálkodik. Fejérváry Géza báró. A Tisza-kormány felmentése után 1905. június 18-án ö Felsége miniszterelnökké nevezte ki, ideiglenesen megbízva öt a pénzügyminisztérium s a Felség személye körüli minisztérium ügyeinek vezetésével. E méltóságokat 1906. április 8-ig viselte, mikor létrejött az alkotmányos kibontakozás, melynek elérésén a többség vezérei részéről is elismert odaadással működött közre. Felmentése után ismét elfoglalta a m. kir. darabonttestörség kapitányi állását. Ferencz József, unitárius püspök. Kilyéni Ferencz József született Alparéten, az akkori BelsőSzolnok, most Szolnok-Doboka vármegyében 1835. augusztus 9-én. A kolozsvári unitárius iskolában tanult. 1855-ben pappá szentelték. 1857-ig a kolozsvári unitárius egyház segédpapja és gimnáziumi tanító volt. Akkor megválasztatott rendes tanárnak és mint ilyen, két évet külföldi egyetemen töltött, míg 1859-ben mint a számtan tanára foglalta el tanszékét, de már 1861-ben a püspökké választott Kriza János helyébe kolozsvári rendes pap lett. Sok része van abban, hogy Budapesten unitárius egyház alakult. 1869-ben tartotta az első nyilvános unitárius istentiszteletet Budapesten. 1876-ban püspökké választatott; 1878ban kir. tanácsosi címet nyert. 1884-ben a torockói választókerület országgyűlési képviselővé választotta és három évig tagja volt a képviselőháznak. Az egyházi közigazgatás rend-