1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Jánoky-Madocsány Gyula - Jehlicska Ferenc

130 édestestvére volt. Hosszabb ideig kiint is lakott Torinóban. Svájcban, Francia-, Német- és Olaszországban tanulmányutakat tett. Az 1905-i általános választások alkalmával a íüleki kerületben választották meg függetlenségi és 48-as programmal képviselővé. Az 1906. évi általános választáskor újra a íüleki kerület választotta meg egyhangúlag. A IX. bíráló- s az igazságügyi bizottság tagja. Jánoky-Madocsány Gyula, Trencsénmegye, Baán kerület. Ráhói, madocsáni és kelemenfalvi Jánoky-Madocsány Gyula 1877. július 26-án született a nyitramegyei Egeriben. Középiskolai tanulmányait a kegyes tanítórend budapesti főgimnáziumában, a jogot a bécsi és a budapesti egyetemen végezte. A budapesti egyetemen államtudományi államvizsgát tett. Nyitravármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Pogrányvidéki Hitelszövetkezet s a Pogrányvidéki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági tagja. Az 1906. évi általános választások alkalmával a baáni választókerület választotta képviselőjévé néppárti programmal. A naplóbiráló bizottság tagja. Jehlicska Ferenc, Pozsonymegye, Bazin kerület született Kutti nyitramegyei községben 1879. január 24-én; középiskolai tanulmányait Szakolcán, Pozsonyban, majd Esztergomban végezte, ahol az érettségi vizsgát letévén, a bécsi Pázmáneumba küldetett; itt végezvén, két év múlva sub auspiciis imperatoris teológiai doktorrá avattatott. Tudori értekezését a munkáskérdésről írta. Bécsben 1902-ben pappá szenteltetvén, két évig Modorban káplán és hittanár volt, azután két évig Pozsonyban kari káplán és a katholikus munkásegyesületnek elnöke. Mint ilyen a pozsonyi munkások számára hitelszövetkezetet alapított. Tót nyelven filozófiai témákról írt füzeteket adott ki, majd segédszerkesztője lett a Bielek Antal szerkesztésében megjelenő Katolicke Noviny című politikai hetilapnak Több cikket írt az Alkotmányba is. Még Bécsben, teológus korában nagyobb értekezést írt az újkori és középkori bölcseletről.