1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.
Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Illyés Bálint
127 talékos hadnagya. Nagy utazásokat tett a külföldön, az Észak 1 tengertől le Afrikáig. Birtokain gazdálkodik és a mellett tevékenyen részt vesz a közéletben. Nyitravármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Állandó lakóhelye : Ürmény, Nyitravármegyében. Az 1906. évi általános választások alkalmával a nagytapolcsányi kerület nagy többséggel képviselőjévé választotta néppárti programmal. A mentelmi bizottság tagja. Illyés Bálint, Biharmegye, Báránd kerület 1835-ben Szatmármegyében született. Alig volt 13 éves, midőn kiütött a szabadságharc, melyben részt veendő, eltűnt hazulról. Ki is nevezték »szabadvadász«-hadnaggyá. Miután a fegyvert nem tette le, hanem tizennyolcadmagával áttörve a katonai határvonalat, tiszti ruhájában érkezett meg szülei házához, csakhamar katonai üldözés tárgya lett s több hónapon keresztül bujdosott. Azután a sárospataki főiskolába ment, ahol bölcsészeti és teológiai tanulmányait befejezvén, a marosvásárhelyi főiskolának tanára lett, 1861-ben pedig a tiszabecsei, majd a kisújszállási ref. egyházközség lelkésze, egyúttal egyházkerületi jegyző, majd egyházkerületi tanácsbíró lett. Egyházi beszédei, különösen emlékbeszédei, melyek két kötetben jelentek meg, nagy tetszésben és elterjedésben részesültek. A lelkészi pályáról azonban teljesen visszavonult kedvenc terére, a szépirodalmi tanszékre akarván lépni. Ekkor hívta meg a bárándi kerület képviselőjelöltjéül s 1887-ben meg is választván, azóta ezt a kerületet képviseli függetlenségi programmal. Ismert költő, kinek ódáját szavalták Szatmáron 1864-ben a Kölcsey-szobor leleplezésénél ; azóta igen sok hazafias ünnepélyen szavalják ódáit és szavalja sokszor ö maga is. »Csokonai emlékezete« című ódája elsőrendű kitüntetésben részesült. Lapokban megjelent költeményeiből egy kötetet önállóan is kiadott ; 1895-ben »Emlékfüzér Kossuth sirjára« cím alatt adott ki egy füzetet, 1902-ben Kossuth Lajos születésének századik évfordulójára pedig »Kossuth apánk és kora« cím alatt Kossuthra vonatkozó költeményei jelentek meg, az utóbbi füzet a függetlenségi és 48-as párt megbízásából. A Háznak több ízben volt jegyzője.
