1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Holló Lajos

1?2 latot és a tanári vizsgát asszistense lett dr. Jedlik Ányosnak­1878-ban katonai kötelezettségének eleget teeendö, a mérnök­kari ezredbe lépett s hadnagy lett. 1874-ben Berlinben hall­gatta a csillagászati tanfolyamot s másfél évig dolgozott az ot­tani csillagdában. Majd a pólai csillagdánál nyert alkalmazást. Hazajővén, a mathematika tanára lett a budapesti fő reáltano­dában. Mint író 1873-ban lépett fel szakmájába vágó dolgoza­tokkal több folyóiratban, később publicisztikával és politiká­val kezdett foglalkozni. Először a »Függetlenség«-nek, majd az »Egyetértés«-nek lett munkatársa. 1905-ben átvette a Vasár­napi Ujság« szerkesztését. A »Függetlenség«-ben írott cikkei­ért az ügyészség sajtóperbe fogta, az esküdtszék azonban fel­mentette. Ugyané cikkeiért a katonai hatóság is vizsgálatot rendelt el ellene, mire beadta lemondását tiszti rang­járól, amit azonban a katonai hatóság nem fogadván el, őt tiszti rangjától megfosztotta. Ekkor háromszor egymásután, mint a függetlenségi párt jelöltjét, a gyomai kerület választotta kép­viselőjének. A Háznak egy cikluson át jegyzője volt. Az 1892-i választáson a székelykeresztúri kerületből jött fel az ország­gyűlésre, amely kerületet 1896-ig képviselte. Ezután két ciklu­son át nem volt tagja a Háznak, míg 1905-ben időközi válasz­táson, valamint az 1906-i általános választások alkalmával Pápa városa választotta meg képviselőjévé függetlenségi és 48-as programmal. A IX. bíráló s a pénzügyi bizottság tagja. Holló Lajos, Félegyháza város 1859-ben Kiskunfélegyházán született. A jogot Budapesten hall­gatta, ahol elnöke volt az egyetemi olvasó-körnek. 1855-ben Fél­egyházán ügyvédi irodát nyitott s nemsokára megindította a »Félegyházi Hirlap«-ot, amelyet 1887-ben képviselővé történt megválasztatásáig szerkesztett is. 1887 óta a parlament tagja ; mind a hat ízben Félegyháza város választotta meg képviselő­nek. 1890-ben nagyobb közigazgatási tanulmányútat tett Ang­liában, Franciaországban és Németországban. 1891-ben müvet írt »A közigazgatás rendezéséröl«. 1893-ban megalapította a »Magyarország« politikai napilapot, melynek jelenleg főszerkesz­tője. A függetlenségi és 48-as párt alelnöke. Parlamenti tevékeny­sége különösen közjogi, közigazgatási és jogügyi kérdésekre ter-

Next

/
Thumbnails
Contents