1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.
Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Holló Lajos
1?2 latot és a tanári vizsgát asszistense lett dr. Jedlik Ányosnak1878-ban katonai kötelezettségének eleget teeendö, a mérnökkari ezredbe lépett s hadnagy lett. 1874-ben Berlinben hallgatta a csillagászati tanfolyamot s másfél évig dolgozott az ottani csillagdában. Majd a pólai csillagdánál nyert alkalmazást. Hazajővén, a mathematika tanára lett a budapesti fő reáltanodában. Mint író 1873-ban lépett fel szakmájába vágó dolgozatokkal több folyóiratban, később publicisztikával és politikával kezdett foglalkozni. Először a »Függetlenség«-nek, majd az »Egyetértés«-nek lett munkatársa. 1905-ben átvette a Vasárnapi Ujság« szerkesztését. A »Függetlenség«-ben írott cikkeiért az ügyészség sajtóperbe fogta, az esküdtszék azonban felmentette. Ugyané cikkeiért a katonai hatóság is vizsgálatot rendelt el ellene, mire beadta lemondását tiszti rangjáról, amit azonban a katonai hatóság nem fogadván el, őt tiszti rangjától megfosztotta. Ekkor háromszor egymásután, mint a függetlenségi párt jelöltjét, a gyomai kerület választotta képviselőjének. A Háznak egy cikluson át jegyzője volt. Az 1892-i választáson a székelykeresztúri kerületből jött fel az országgyűlésre, amely kerületet 1896-ig képviselte. Ezután két cikluson át nem volt tagja a Háznak, míg 1905-ben időközi választáson, valamint az 1906-i általános választások alkalmával Pápa városa választotta meg képviselőjévé függetlenségi és 48-as programmal. A IX. bíráló s a pénzügyi bizottság tagja. Holló Lajos, Félegyháza város 1859-ben Kiskunfélegyházán született. A jogot Budapesten hallgatta, ahol elnöke volt az egyetemi olvasó-körnek. 1855-ben Félegyházán ügyvédi irodát nyitott s nemsokára megindította a »Félegyházi Hirlap«-ot, amelyet 1887-ben képviselővé történt megválasztatásáig szerkesztett is. 1887 óta a parlament tagja ; mind a hat ízben Félegyháza város választotta meg képviselőnek. 1890-ben nagyobb közigazgatási tanulmányútat tett Angliában, Franciaországban és Németországban. 1891-ben müvet írt »A közigazgatás rendezéséröl«. 1893-ban megalapította a »Magyarország« politikai napilapot, melynek jelenleg főszerkesztője. A függetlenségi és 48-as párt alelnöke. Parlamenti tevékenysége különösen közjogi, közigazgatási és jogügyi kérdésekre ter-