1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Hinléder-Fels Ernő - Hirtenstein Lajos

119 delmi vállalat tulajdonosa, a győri kereskedelmi és iparkamara beltagja, városi bizottsági tag. Az 1901-i általános választások alkalmával függetlenségi Kossuth-párti programmal választották meg első ízben. 1905-ben az általános választásoknál Lukács László pénzügyminiszterrel szemben kisebbségben maradt ugyan, de Lukács lemondásával a mandátum megüresedvén, az időközi választáson, valamint az 1906-i általános választáson is elnyerte Győr város mandátumát. A naplóbiráló s a vízügyi bizottság tagja. Hinléder-Fels Ernő, Udvarhelymegye, Oklánd kerület 1877. június 29-én született Nagyenyeden, Alsó-Fehérmegyében. A középiskola alsó osztályait szülővárosában, a felsőket pedig Sepsiszentgyörgyön végezte ; azután a kolozsvári egyetemen jogot hallgatott és mint kiváló tanuló a szemináriumban ösztöndíjat nyert. 1899-ben Nagyenyeden ügyvédjelölt volt és a következő évben megszerezte a jogtudori oklevelet; ettől az időtől fogva Kovásznán folytatott joggyakorlatot 1904-ig, amikor az ügyvédi vizsgálatot letéve, Oklandon ügyvédi irodát nyitott. Az 1905-i, valamint az 1906-i általános választások alkalmával a függetlenségi és 48-as párt programja alapján Oklandon választották meg. A vízügyi bizottság tagja. Hirtenstein Lajos, Beregmegye, Mező-Kászony kerület 1869. november 17-én született a beregmegyei Ignécen, földbirtokos szülőktől. Szülői a gyenge testalkatú fiút nem adták nyilvános iskolába, hanem a középiskolának mind a nyolc osztályát otthon, magánúton végezte el. Azután több nagyobb gazdaságban folytatott gyakorlatot mezőgazdasági ismeretek szerzése céljából, többször beutazta egész Európát s azután hazatért családi birtokaira gazdálkodni. Bereg-. Lmg- és Szolnok-Dobokamegyéknek virilis jogon törvényhatósági bizottsági tagja, de e jogot csak Beregmegyében, még pedig mint választott bizottsági tag gyakorolja. Szerednyei pincéje a Rákóczi-korból fennmaradt építési emlék és boráról is híres. A szegény földmívelőnépen segítendő, Beregmegyében több eladásra kerülő birtokot parcellázott és paraszt-birtokokat szervezve, kisgazdák kezére juttatta, ami által nagy népszerűségre tett szert, úgyannyira,