1906-1910. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1906–1911. Budapest, 1906.

Képviselőház - A) Magyarországi képviselők - Geréb János - Giesswein Sándor

105 ponti papnevelőben végezte. 1878-ban pappá szenteltetvén, kismartoni káplánná neveztetett ki; 1880-ban a budapesti egyetemen a hittudományok tudorává avatták. 1881-ben a győri tanítóképző-intézet tanára lett; 1883-ban a győri egyházmegyei hivatalnál szentszéki jegyző és titkár, amely minőségben 1897-ig működött. 1897-ben kanonok a győri káptalan kötelékében. 1903-ban a Szent István-Társulat alelnökévé választotta. 1895. óta Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja. Tevékeny működést fejtett ki egyházi, társadalmi és irodalmi téren. Az 1897-ben összeült katholikus autonómiai kongresszusra a győri egyházmegye papsága választotta képviselőjévé és mint ilyen, a kongresszus egyházi jegyzője volt. A kongresszuson különösen a hitközségi szervezet ügyében szólalt fel és működött irányítólag. 1897-ben Győrött megalakította a keresztény munkásegyesületet, amely az első volt Magyarországon. A ker. szociális egyesületek szövetségének elnöke. A katholikus egyesületek országos szövetségének ügyvivő alelnöke. Nagy tanulmányi utazásokat tett a külföldön, Francia-, Angol-, Olaszés Németországban, Romániában, Svájcban és a Szentföldön. Különösen tevékeny munkása az irodalomnak. Müvei magyar, latin, német és francia nyelven jelentek meg. Önálló nagyobb munkái: »Mizraim és Assur tanúsága« (pályanyertes mű), »Az összehasonlító nyelvészet főproblémái«, »Causae et evolutiones Schismatis Graecorum«, »A vallás alapja és eredete«, »Les progrés de la Linguistique«, »Die Hauptproblemc der Sprachwissenschaft«, »Történelembölcselet és szociológia«. Ugyanaz németül: »Deterministische und metaphysische Gcschichtsauffassung<<. »Szent Jakab, Jeruzsálem első püspöke, egyszersmind válaszúi e kérdésre : voltak-e az Ur Jézusnak testvérei ?« Számos cikke jelent meg a »Magyar Sion«, «Hittudományi folyóirat«, »Bölcseleti folyóirat«, »Religio«, »Borromaeus« című folyóiratokban és a »Dunántúli Hirlap«-ban, amelynek egy éven át főszerkesztője volt. Cikkei, szentbeszédei és értekezései közül mint különlenyomatok megjelentek : »Buddhizmus és kereszténysége »A kereszténység a magyar állam alapja és támasza« (szentbeszéd), »Les elements localodemonstratifs du type t. n. 1. dans les langues ouralo-altaiques, indogermaniques et chamito-sémitiques« Bruxelles, 1895. »Notes historiques et linguistiques relatives á la reli-