1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Chotek Rezső - Csáky Albin
78 Chotek Rezső született Korompán (Pozsonymegye) 1870. április 17-én mint néhai Rezső gróf és Khevcnhüller-Metsch Mária grófnő csillagkeresztes és palotahölgy iia. A gimnáziumot Nagyszombatban végezte, azután három évig jogot hallgatott, majd pedig teljesen gazdászati tanulmányoknak szentelte magát, miközben nagyobb utazásokat tett külföldön. 1895-ben nőül vette a korán elhunyt honvédelmi miniszter, Ráday Gedeon gróf, v. b. t. t. és cs. és kir. kamarás és hitvese, Pergen Philippinc grófnő palotahölgy leányát, Ráday Irma grófnőt. 1895-ben nyeite el a cs. és kir. kamarási méltóságot, azonkívül a máltai lovagrend tiszteletbeli lovagja is lett. 1896-ban az országgyűlés főrendiháza örökös tagjai sorába vétetett föl s azóta a megyei életben is élénken részt vesz mint több bizottság tagja. Különben főleg nagy gazdasága kezelésével foglalkozik. Atyja, id. Chotek Rezső gróf 1903. december 3-án Futtakon elhunyván, azóta a futtaki (bácsmegyei), korompai és cserevicsi (szerémmegyei) uradalmak birtokosa. Tartózkodási helyei Ü-Futtak (Bácsmegye) és Alsó-Korompa (Pozsonymegye). Mint Cserevicsnek, a Rudolf trónörökös vadászatairól ismert birtoknak ura, virilis tagja a horvát tartománygyűlésnek. Csáky Albin született 1841. április 19-én Krompachon, Szepesmegyében. Alig 26 éves korában mint főispán átvette Szepesmegye kormányzását és e tisztségben 1888. szeptemberéig működve, időközben a 16 szepesi városok kerületjének előbb kir. biztosa, később kerületi grófja, továbbá Lőcse, Késmárk és Gölniczbánya városok főispánja, sőt 1876-tól 1880-ig Sárosmegye főispánja is volt. A közigazgatási téren csakhamar tekintélyes hírnévre tett szert, s így közigazgatási reformankéteken kiváló szerepet vitt; később a főrendiház reformkérdésével, majd a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat előmunkálataival foglalkozott. 1880-ban a közös pénzügyminiszteri, 1881-ben a magyar közlekedésügyi miniszteri tárcával kináltatott meg; mind a két megtisztelő meghívásnak akkoriban megrongált egészségi állapota miatt nem felelhetett