1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - B) Grófok - Berchtold Richárd - Bethlen Aladár - Blankenstein Pál

76 Egy ideig monarchiánk londoni nagykövetsége mellett működött mint követségi tanácsos, most pedig ugyanily minőségben a szent- > pétervári nagykövetségnél szolgál. 1893-ban nőül vette Károly^/ Ferdinanda grófnőt, akitől három fia született. Atyjának 1900. március 19-én bekövetkezett halála után reászállottak annak nagyterjedelmű morvaországi birtokai, a Sinzendorff hercegi pénzbeli hitbizomány haszonélvezeti joga, nemkülönben a csicsmáni és szavesinai (Trencsén vm.), valamint a pere^iyei (Sopron vm.) uradalmak. 1901-ben eszközölte ki a királyi meghívólevelet a főrendiházba. Cs. és kir. kamarás és a szuverén máltai rend diszlovagja. Berchtold Richárd 1837. január 23-án Füleken született a Berchtold-család Jakab Fülöp ágából; elődei Mária Terézia uralkodása alatt az 1764, 65 : XX. törvénycikk szerint honosíttattak s azóta a család teljesen megmagyarosodott. Már 1861-ben jelen volt a főrendiház ülésein és mint nógrádmegyei (nagyoroszi és rádabányai) nagybirtokos a megye közéletében szerepel. 1862-ben kelt egybe Bánffy Erzsébettel, néhai Bánffy Miklós gróf zászlósúr leányával. 1887 óta császári és királyi kamarás. A pénzügyi bizottság tagja. Bethlen Aladár született 1854. november 20-án Bethlenben. Hatodszülöttje néhai Pál gróf erdélyi kormányszéki tanácsosnak. A közéletben nem igen vesz részt, hanem élesdi (Biharmegye) gazdaságának kezelésével foglalkozik. 1887. május 2-án nőül vette Batthyány Vilma grófnőt. 1889 óta cs. és kir. kamarás. Blankenstein Pál 1868. június 6-án született Battelauban, Morvaországban, mint néhai Károly gróf és Hohenlohe-Langenburg Konstanca hercegnő fia. A füzesgyarmati (Békésmegye) uradalom tulajdonosa. Cs. és kir. kamarás ; tartalékos hadnagy a 7. dragonyosezredben. 1900-ban kelt egybe Salzburgban Esterházy Mária grófnővel, amely házasságból két leányuk született. A főrendiházba szóló királyi meghívólevelet 1903-ban eszközölte ki.