1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - VI. A kir. kúria elnöke, másodelnöke,a kir. közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke és a budapesti kir. ítélőtábla elnöke - Oberschall Adolf - Wekerle Sándor

62 a Lipót-rend középkeresztjét, 1882-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot kapta. A felajánlott igazságügyi tárcát több ízben visszautasította. Az ezredéves ünnepélyek során a budapesti és kolozsvári egyetemek tiszteletbeli tudorrá avatták föl. A főrendiház igazoló bíróságának elnöke. Oberschall Adolf, a kir. kúria másodelnöke, született Rózsahegyen 1839-ben. Gimnáziumi tanulmányait Selmecbányán, a jogot Pozsonyban elvégezvén, 1862-ben Pesten ügyvédi vizsgát tett s 1870-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1870-ben a pesti táblán pótbiró, 1872-ben rendes táblabíró; mint ilyen több éven át a semmítőszékhez volt beosztva. 1885-ben kúriai bíró, 1886-ban marosvásárhelyi táblai elnök, 1891-ben kassai táblai elnök, 1894-ben kúriai tanácselnök lett. Pauler Tivadar minisztersége alatt tagja volt az általános polgári törvénykönyv előkészítő-bizottságának s jelenleg is tagja az Erdély Sándor által szervezett hasonló célú bizottságnak. A millennium alkalmából a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktora lett. Számos törvénytervezetre véleményt szerkesztett, melyek a szaklapokban láttak napvilágot. Az »Ügyvédek Lapja« különlenyomatban tette közzé »Eszrevételek a polgári perrendtartásról készült törvényjavaslat előadói tervezetére* című munkáját. 1901 márciusában a budapesti kir. Ítélőtábla elnökévé neveztetett ki; mint ilyen tagja lett a főrendiháznak. 1904-ben Vörösmarty Béla halála után ő Felsége a kir. kúria másodelnökévé nevezte ki; ugyanez évben kapta a titkos tanácsosi méltóságot is. Az igazoló bíróság, a közjogi és törvénykezési bizottság, a királyi és országos közigazgatási fegyelmi bíróság tagja. Wekerle Sándor, a kir. közigazgatási biróság elnöke, 1848. november 14-én Moóron született, hol atyja Lamberg gróf gazdatisztje volt. 1859-ben a székesfehervarij főgimnáziumban kezdte középiskolai tanulmányait és 1867-ben kitűnő sikerrel letéve az érettségit, Budapesten végezte a jogot. Ezután 1870-ben a pénzügyminisztériumba lépett s 1874-ben fogalmazó lett; ez időtől fogva gyorsan haladt előre. Közben a tudományegyetemen mint a pénzügyi és közigazgatási jog magántanára habilitáltatta