1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IV. Az ev. ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Vay Béla

51 1848-ban, 26 éves korában, elhunyt atyja helyébe pilisi lelkésszé választotta. Mint kiváló hitszónok Nyári Pálnak a figyelmét is felkeltette és mint egyházkormányzó is számos érdemet szerzett. 1872-ben mint a bányai egyházkerületnek püspökjelöltje egy szavazattal kisebbségben maradt; de ugyanakkor a kerületi gyámintézet elnökévé választatott meg. 1890-ben az egyházkerület püspökévé választatott. 1895. november 2-a óta a főrendiház tagja. 1898-ban ő Felsége megújította »ilencfalvi« előnévvel régi nemességét. A közjogi és törvénykezési bizottság tagja. Vay Béla báró, a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület főgondnoka, 1830. szeptember 29-en Alsózsolcán született. Tanulmányait, még a jogot is, magánúton végezte. 1848-ban önkéntes nemzetőr lett Pesten Petőfi Sándornak parancsnoksága alatt. Később Borsodmegyébe küldetett mint főhadnagy s oktatta a legénységet. Részt vett a szikszói ütközetben mint Mészáros Lázár egyik segéde. lK.>0-től 1852-ig a berlini egyetemen tanult. 1852-ben hosszabb u

^at tett, bejárva Belgiumot, Hollandiát, Angliát, Skóciát, Franciaországot és Svájcot. Hazatérve, 1854-ben nőül vette Teleki Zsófia grófnőt. A közügyekben 1860-ban kezdett részt venni, midőn a protestáns küldöttség tagjaként Bécsben járt, később az alsóborsodi egyházmegye asszesszorává választatott, majd Szathmáry Király Pál leköszönése folytán koadjutor kurátorává, báró Vay -Miklós halála után pedig a tiszáninneni ev. ref. egyházkerület főgondnokává választatott, mely hivatalt most is viseli. A sárosPataki ev. ref. akadémián a lelkészképesítő vizsgálati bizottság elnöke. 1861 — 1872-ig országgyűlési képviselő volt. 1872-ben pedig atv

Jit, Lajos, leköszönése után Borsodmegye főispánjává neveztetett ki. 1881-ben a szent István-rend kiskeresztjét nyerte. Nagyhut

yja Vay Miklós báró halála után a főrendiház alelnöke lett, mely méltóságot 1896-ban újra elnyerte; 1900-ban erről leköszönvén, a v

askorona-rend I. osztályát kapta. 1893 óta valóságos belső titkos anácsos. A gazdasági és a közgazdasági és közlekedési bizottság, V;

damint a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság tagja. i-