1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - IV. Az ev. ref., továbbá az ág. h. evang. és az unitárius egyház méltóságai, illetve hivatalnokai - Kiss Áron

47 tuális kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányokat itt egyebek közt a cheque-rendszerről, a kivándorlásról, amely utóbbiért a vármegye köszönetet szavazott neki, stb. 1898. augusztus 18-án a köztéren teljesített szolgálatai jutalmául ő Felsége a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. Kiss Áron tiszántúli ev. ref. egyházkerületi püspök született a szatmármcgyei Kisnaményban 1815. november 20-án. Szülőföldjén tanult, azután Szatmáron, később Sárospatakon. 1839-től 1843-ig tanítókáplán volt Szatmáron. Ekkor porcsalmai lelkész lett. A szatmári egyházmegye 1848-ban főjegyzőjévé, 1860-ban esperessé tette. Mint főjegyző egyházmegyéje megbízásából jelen volt az 1848 : XX. t.-c. tárgyában Eötvös József báró miniszter által Budapestre összehívott értekezleten. A szabadságharc alatt ő szerkesztette a nemzeti kormánynak küldött hódoló feliratot. A honvédeket mint tábori pap az erdélyi hadjárat alatt Dcésig kisérte, s amikor vége volt a harcnak, szenvedte az üldöztetéseket. A pátens-küzdelem idejében rendületlenül küzdött az önkormányzati jogokért, s mikor az egyház az önvédelmi harcból győztesen bontakozott ki, egyházmegyéje esperessé tette. Esperessége alatt javított egyházmegyéje anyagi állapotán s a papság tudományos képzettségének emelése sem kerülte ki ügyeimét. Egyházmegyei könyvtárt alapított. A megyei közélet terén is munkás volt. Szatmármtgye már 1846-ban táblabirájává tette s a megyei gyűlésnek később is tagja volt. 1892-ben a tiszántúli egyházkerület püspökévé, a debreczeni egyház pedig egyik lelkészévé választotta; azóta ott működik. Tagja volt úgy a debreczeni, mint a budapesti zsinatnak ; több éven át az egyetemes konventnek is. [rodalmi munkássága jelentékeny. Számos kisebb dolgozata jelent meg a jelesebb egyházi lapokban és folyóiratokban ; részt vett a zsoltár-átdolgozási munkálatokban is. (

>nálló művei: Geleji Katona István egyházi kánoni s a szatmárnémeti nemzeti zsinat végzései (Kecskemét, 1875.); A Szatmármegyében tartott négy első protestáns zsinat végzései (Budapest, HOLLÓS J. cég úri fehérneműi a legtökéletesebbek. ü O o Budapest, V., Dorottya-utca 10. szám, egyedüli raktár, o o o