1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Rosenberg Gyula

371 tette a függetlenségi pártot. 1881-ben képviselőjelölt volt, de csak 1884-ben sikerült bejutnia a törvényhozó-testületbe. 1887-ben heves összetűzése volt a vármegyei ülésen Tisza Kálmánnal s ekkor a választásokból kifolyólag három évre a politikai jogok elvesztésére Ítélték. A bihari kerület ekkor ő helyette Lajos öccsét küldte a képviselőházba, míg az 1896.-Í választások alkalmával, büntetése lejárván, újra őt választották meg. Azóta képviseli e kerületet. 1894 óta a debreceni függetlenségi párt elnöke. — Rosenberg Gyula, Abrudbánya város 1856. szeptember 12-én született Kiscellen, Vasmegyében. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi főgimnáziumban kezdte és Győrött végezte. A jogot részben a budapesti, részben külföldi egyetemeken hallgatta. A tengeri jog speciális tanulmányainak tárgya volt. Tudori oklevelet 1877-ben, ügyvédit pedig 1880-ban nyert. Közben egy évig Vasmegye tiszt, aljegyzője volt. Tanulmányainak befejezése után nemsokára az Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársaság jogtanácsosa lett és később ugyané társaság igazgatóvá választotta. Nagy feltűnést keltett Batthyány István gróffal 1885-ben Buziáson vívott párbaja, melyben ellenfele életét vesztette. E párbaj miatt kilenc havi államfogházra Ítéltetett, de e büntetést királyi kegyelem három havi államfogházra szállította le. Vasmegyében, hol mint odavaló földbirtokos a törvényhatósági bizottság tagja, 1892-ben a németújvári kerület képviselőjévé választatott szabadelvűpárti programmal. A közgazdasági bizottság tagja és később ennek jegyzője és a zárszámadási bizottság tagja volt és e minőségeiben mint több fontos törvényjavaslat előadója szerepelt. 1896-ban ugyancsak a németújvári kerületben újólag képviselővé választatott. 1901-ben ugyané kerületben kisebbségben maradt Simonyi-Semadam Sándor néppártival szemben és csak 1902-ben jutott ismét a képviselőházba, amikor Tisza Kálmán halálával az abrudbányai kerület megüresedett. A delegációnak több éven át volt tagja; az utolsó delegációk alatt a tengerészeti albizottság előadójaként szerepelt. Az abrudbányai kerület 1905-ben egyhangúlag ismét képviselőjévé választotta. 24*