1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Lányi Bertalan

320 június 16.) megvált; június 18-an megkapta az I. osztályú vaskoronarendet; június 27-én újólag kinevezték kereskedelmi miniszterré, de a Khuen-Héderváry-kabinettel együtt (november 3.) őt is felmentették s november 13-án visszatért egyetemi katedrájára. 1905-ben Csacán újra megválasztották. A Tisza-kormány lemondása után beállott válságban egyike volt azoknak a politikusoknak, kiket a király meghallgatott. Lányi Bertalan, Liptómegye, Liptószentmiklós kerület született Hibbén (Liptómegye) 1851. március 21-én. Iskoláit Liptóújváron, Késmárkon, Miskolcon, Iglón és Eperjesen végezte. Tanulmányainak befejeztével a kincstári jogügyek igazgatóságánál mint fogalmazó-gyakornok nyert alkalmazást 1873-ban ügyvédi vizsgát tett. 1873-tól 1888-ig gyakorló ügyvéd volt Liptószentmiklóson. 1884-ben a rimaszombati királyi törvényszék birája és főleg a bányaügyi törvénykezés, valamint a bánya-telekkönyvi intézmény fejlesztése körül buzgólkodott. 1898-ban a budapesti királyi ítélőtábla kisegítő birája; 1890-ben rendes biró. Résztvett a bányatelekkönyvi rendtartás kidolgozása végett 1890 folyamán megtartott szaktanácskozásban ; utóbb megbízatást kapott a banyajogi kodirikáció alapelveinek rendszeres kidolgozására. 1891-ben az igazságügyi minisztériumban mint törvényelőkészítő nyert alkalmazást ; résztvett Szilágyi Dezső igazságügyminiszter majdnem mindenik reformmunkálataiban. A sommás eljárásról szóló törvény életbeléptetésére és végrehajtására vonatkozó munkálatokkal is ő bízatott meg, e végből a miniszter megbízásából hosszabb tanulmányokat téve Németországban és Svájcban, a miniszter megbízásából »Utmutatás« címen irt gyakorlati kézikönyve közkézen forog. O dolgozta ki az osztrák igazságügyminisztérium megbízottjával együtt a Konstantinápolyban felállítandó konzuli főtörvényszék szervezetének szabályzatát s a többi végrehajtási rendeletek tervezeteit. 1895-ben miniszteri tanácsos lett. 1883-tól 1886-ig felügyelője volt a hibbei evangélikus egyháznak, 1893 óta birája a magyarhoni ágostai hitvallású ev. egyház egyetemes törvényszékének, 1889 óta tagja a budapesti ügyvédvizsgáló bizottságnak. Az irodalommal már 16 éves korában foglalkozni kezdett. 1872-ben társszerkesztője volt az Eperjesen megjelent