1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Képviselőház - Magyarországiak - Laszlovszky Béla - Lator Sándor - Láng Lajos
318 Laszlovszky Béla, Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye, Szentendre kerület 1839. július 26-án született Nagypeszek községben, Barsmegyében Vácon ós Budapesten gimnáziumot járt, azután pedig a budapesti kereskedelmi akadémiának volt növendéke. Tanulmányainak befejezésétől kezdve pomázi birtokán gazdálkodik. Élénken részt vesz Pest vármegye életében, mint a törvényhatósági bizottság tagja. Elnöke a pomázi hitelszövetkezetnek és több más társadalmi és gazdasági egyesülésnek. Az 1905.-Í általános választások alkalmával szabadelvűpárti programmal lépett fel s a függetlenségi és a néppárti jelölttel szemben relatív többséget nyervén, a pótválasztáson Baranski Gyula néppárti jelölt visszalépése következtében egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentetett ki. Lator Sándor, Máramarosmegye, Máramarossziget kerület született Máramarosszigeten 1859. november 10-én. Jogi tanulmányait ugyanott és Budapesten végezte. 1883-ban mint szolgabíró a közigazgatási pályára lépett. 1888-ban árvaszéki ülnökké. 1895-ben árvaszéki elnökké és 1898 ban alispánná választatott. A vármegyei közéletben élénk tevékenységet folytat. A máramarosszigeti nemzeti szövetség, a fehér-kereszt egyesület, a vármegyei közkórház elnöke, a polgári kör díszelnöke, a gazdasági egyesület, közművelődési egyesület és a vörös-kereszt egyesület máramarosszigeti fiókjának alelnöke. 1901-ben elnöke volt a máramarosszigeti kiállításnak, amely egyik sarkpontja lett a felvidéki nép felsegítésének. A máramarosszigeti kerület először 1899-ben Lírányi Imre halála után küldötte a képviselőházba ; azóta folyton e kerületet képviseli. A szabadelvű párt tagja. Láng Lajos, Trencsénmegye, Csaca kerület 1849. október 13-án Budapesten született. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Tanulmányai kiegészítése végett Parisban és Berlinben töltött néhány évet. Hazatérve, mint szépirodalmi iró működött. »N*ői udvarlás« című vígjátéka szinre is került. A jogi szigorlatok után a nemzetgazdaság magántanára