1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Károlyi Mihály gróf - Károlyi Sándor gróf

303 lepett s előbb mint alhadnagy, később mint főhadnagy Klapka mellett küzdött. A szabadságharc leveretése után Parisba költözött ; az általános kegyelem után hazajött és atyja gazdasága ügyeinek rendezésére fordította idejét, mialatt bátyja, Ede, a közügyek terén szerepelt. Az országos gazdasági egyesület működése mind szélesebb körre terjedvén, abban tevékenyen részt kezdett venni; élénk szereplésével tűnt ki az 1879,-i székesfehérvári gazdakongresszuson, majd később egyike lett a gazdakör alapító tagjainak, valamint egyik főtényezője a Tiszavölgyi társaság újjászervezésének, itt a központi bizottság alelnöki tiszte ruháztatván reá. Az 1885,-i kiállítás alkalmával a nemzetközi gazdakongresszus elnöke volt. Majd Terménykivitelünk és a vízi utak« cím alatt a Nemzetgazdasági Szemlében agyobb tanulmányt irt, mely a különlenyomatban is megjelent. 1882-ben ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méljosággal tüntette ki. Tagja a főrendiháznak. Nagy érdemei vannak a szövetkezeti ügy fellendítése körül. A hitelszövetkezetek felvirágoztatása és ez alapon a központi hitelszövetkezet létrejötte főleg neki köszönhető. 1891-ben alapította a Magyar Gazdaszövetséget, majd »Hangya« nevén 1898-ban a magyar gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetét; mind a kettőnek elnöke. A Magyar Gazdák Szemléjében több agrár- és szociálpolitikai irányzatú dolgozatot tett közzé. Önállóan jelent meg tőle »Néhány szó a munkáskérdésrők, továbbá »Szervezkedés és szövetkezés«. A Szent-István-Társulat, valamint a Tiszavölgyi Társulat elnökségéről lemondván, tevékenységét az agrár- és szociálpolitikai alkotásokra összpontosította. 1881 óta képviselő. Ekkor a tasnádi kerület választotta meg szabadelvű programmal ; 1884-ben mint mérsékelt ellenzéki Tasnádon és Esterházán nyert mandátumot és az utóbbit tartotta meg. Ezt a kerületet képviselte 1896-ig, amikor Garbócbogdányban és Pétervásáron választván meg nemzetiparti programmal, az előbbi mandátumot tartotta meg. 1898-ban belépett a szabadelvű pártba, ahonnan 1904 végén kilépett és pártonkívüli állást foglalt el. 1901 óta a gönci kerületet képviseli. «- •* LEGMEGBÍZHATÓBB REVOLVEREK *• * Földesi L., Muzeum-körút 3. sz. Alapíttatott 1886.