1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Justh Ferenc - Justh Gyula

294 Justh Ferenc, Turócmegye, Stubnya kerület született a turócmegyei Tótprónán 1863. december 12-én. Középiskolai tanulmányait a piaristák budapesti gimnáziumában és Besztercebányán végezte. Oklevelet nyert a bécsi gazdasági főiskolán. Turócmegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja s ugyané megyének közgazdasági szakelőadója volt az 1890—1898. éveken át. Képviselővé először 1898-ban választatott a stubnyai választókerületben. Foldmivelesi kérdésekben a házban több izben felszólalt. Az 19(X). évi párisi nemzetközi kiállítás jury-tagja volt s mint ilyen a vaskorona-rend III. osztályával tüntettetett ki. Justh Gyula, Makó város 1850. január 13-án Turócmegye Necpál helységében született. Tanulmányait a budapesti egyetemen elvégezvén, 1872-ben Békésmegye tiszteletbeli aljegyzője, 1874-ben rendes aljegyzője, 1876-ban pedig a békésgyulai járás főszolgabirája lett. 1879-ben Csanádmegyébe, Tornyára költözött, hol átvette atyja egyik birtokának kezelését; azóta élénken részt vett Csanádmegyének úgy közéletében, mint társadalmi mozgalmaiban s szervezte a csanádmegyei függetlenségi 48-as pártot és a törvényhatósági ellenzéket. Az 1881.-i képviselőválasztáskor a függetlenségi párt a battonyai választókerületben képviselőjelöltül léptette föl, de a kormánypárt jelöltjével szemben pár szavazattal elbukott. Az 1884. és az 1887.-i képviselőválasztások alkalmával Makó város képviselője gyanánt jutott be a házba. 1892-ben Szolnok, I896\ba.n, 1901-ben és 1905-ben ismét Makó választotta meg. Irt közigazgatási és vízi ügyekről cikkeket. 1890-ben a függetlenségi és 48-as párt alelnökévé választotta. 1891-ben a közigazgatási vita alkalmából szervezett vitarendező bizottság elnöke volt. 1893-ban a lemondó Eötvös Károly helyébe, míg ő párbajban kapott súlyos sebével vidéken feküdt, a függetlenségi és 48-as párt megválasztotta elnökévé. 1894. február 21-én mondott beszéde nevezetes momentuma volt az egyházpolitikai vitának. Az 1895. február 22-én bekövetkezett pártszakadás alkalmával e régi körből 35-odmagával kilépett s az P'ötvös-töredékkel együtt új függetlenségi és 4H-as kört alakított, mely kör tagjainak