1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Illyés Bálint

290 jogtudorrá avattak. Gyakorlati ismeretek szerzése végett két évig dolgozott a bíróságnál és ügyvédi irodában, majd beutazta Németes Franciaországot. 1884-ben Zólyom vármegye első aljegyzője, 1885. májusában főjegyzője lett. 1889 végén állásáról leköszönt és, édesatyja elhunyván, átvette az apai birtok kezelését. A zólyomi ág. hitv. evang. egyház 1895-ben felügyelőjévé választotta. Klőzőleg évekig volt a zólyomi ág. evang. egyházmegye főjegyzője. 1893-ban megalakította a zólyomvárosi vízhasználati társulatot, amelynek fennállása egész ideje alatt elnöke volt. 1902-ig tagja volt a zólyomi iskolai gondnokságnak és elnöke az ottani hitelbank felügyelő bizottságának. 1895-től 1901-ig elnöke volt a zólyomi szabadelvű pártnak. Zólyom vármegye törvényhatósági bizottságának és Zólyom város képviselőtestületének tagja. Irodalmilag is működött; értekezései jelentek meg jogi és közigazgatási szaklapokban. 1891-ben, Grünwald Béla halála után, fellépett a szliácsi kerületben, de Radvánszky Györggyel szemben kisebbségben maradt; az 1892.-Í általános választások alkalmával a zólyomi kerületben nemeskéri Kiss Pállal szemben jutott kisebbségbe. Az 1905,-i általános választások alkalmával a szliácsi kerület egyhangúlag választotta képviselőjévé. A szabadelvű párt híve. Illyés Bálint, Biharmegye, Báránd kerület 1835-ben Szatmármegyében született. Alig volt 13 éves, midőn kiütött a szabadságharc, melyben részt veendő, eltűnt hazulról. Ki is nevezték >szabad vadász«-hadnaggyá. Miután a fegyvert nem tette le, hanem tizennyolcadmagával áttörve a katonai határvonalat, tiszti ruhájában érkezett meg a szülei házhoz, csakhamar katonai üldözés tárgya lett s több hónapon keresztül bujdosott. Azután a sárospataki főiskolába ment, ahol bölcsészeti és theologiai tanulmányait befejezvén, a marosvásárhelyi főiskolának tanára lett, 1861-ben pedig a tiszabecsei, majd a kisújszállási ref. egyházközség lelkésze, egyúttal egyházkerületi jegyző, majd egyházkerületi tanácsbiró lett. Egyházi beszédei, különösen emlékbeszédei, melyek két kötetben jelentek meg, nagy tetszésben és elterjedésben részesültek. A lelkészi pályáról azonban teljesen visszavonult, kedvenc terére, a szépirodalmi tanszékre akarván lépni. Ekkor hívta meg a bárándi kerület képviselőjelöltjéül s 1887-ben meg