1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Herczeg Ferenc

279 tották, 1889-ben Gyöngyösön, 1896-ban Dárdán, a következő ciklusban nem jutott a házba, de 1905-ben a somlóvásárhelyi kerület Pékár Gyula szabadelvűpárti volt képviselő ellenében megválasztotta. A függetlenségi és 48-as párt tagja. Törvényhozói tevékenysége mellett a hírlapirodalom terén is munkálkodott; szerkesztette a Debrecent, a Magyar Újságot, a Budapesti Újságot, a Kossuth Hírlapját, legutóbb pedig a Magyar Esti Lapnak volt főmunkatársa. 1886-ban a francia akadémia tisztjévé nevezték ki. 1892-ben a szegedi Dugonics irodalmi társaság tagjává választotta. Több önálló munkát irt: Görgei mint politikus, Petőfi követjelöltségc, Kossuth és kora, A szabadságharc dalai, stb. Márius név alatt Az új hármas-szövetség címen éleshangú röpiratot irt a néppárt ellen. A mentelmi bizottság tagja. Herczeg Ferenc, Aradmegye, Pécska kerület született Versecen 1863. szeptember 22-én. Szülei sziléziai kath. emigránsok, kiket Mária Terézia telepített a hétéves háború idején a déli vidékre. Atyja Herzog Ferenc versed polgármester volt. A versed német iskolából a temesvári piaristákhoz került, ahol először tanult magyarul. Középiskolai tanulmányait Szegeden és Fehértemplomban folytatta és végezte. A jogot Budapesten végezte. Ügyvédi gyakorlata mellett szépirodalmi és politikai napilapokba irt. 1887-ben több katonatiszttel kardpárbaja volt; az egyiket halálosan megsebesítette, amiért négyhavi államfogházra ítéltetett. »Fenn és lenn« című regényével pályadíjat nyerve, egészen az irodalomra adta magát. 1891-ben a Petőfi-társaság, 1893-ban a Kisfaludy-társaság tagjává választotta ; 1899 óta a magyar tudományos akadémia levelező-tagja. 1903-ban, Bartók Lajos halála után, a Petőfi-társaság másodelnökévé választatott. Regényei, tárcái és színdarabjai egyaránt nagy sikert arattak. Az »Új Idők« című hetilapnak alapítása óta szerkesztője. Színdarabjai közül különösen mély hatást keltett az »Ocskay brigadéros«, amely ellen a történelmi hűség szempontjából annak idején élénk feltűnést keltett támadást intéztek, de amelyet a közvélemény ítélete a hazafias költészet remekéül ismert el. 1905-ben a Petőfi-társaság Jókai Mór halálával elárvult elnöki székére őt emelte. Az »Ujság« című politikai napilapnak egyik alapítója és főmunkatársa. Képviselővé első izben az 1896,-i