1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Dániel Ernő báró

248 korona-rend s a perzsa nap- és oroszlán-rend I. osztályának. Ezenkívül díszpolgára Győr, Komárom, Szatmárnémeti, SelmecBélabánya és Pozsony szab. kir., Hódmezővásárhely, Kecskemét és Pancsova törvényhatósági jogú, Munkács, Máramarossziget és Karcag rendezett tanácsú városoknak. Tiszteletbeli tagja a magyar természettudományi, a magyar földtani és a magyar földrajzi társulatnak. Tiszteletbeli tagja, illetve tiszteletbeli elnöke az AlsóFehér, Arad, Bereg, Békés, Csanád, Fogaras, Jász-Nagykún-Szolnok, Komárom, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskún, Pozsony, Sopron, Szatmár, Szilágy, Vas, Veszprém és Zala vármegyei, a nyitravölgyi és Kecskemét-vidéki gazdasági egyesületeknek. Tiszteletbeli tagja a magyar szőlősgazdák országos egyesületének, a pozsonyi szőlőmívesek egyesületének és egyéb közcélú egyesületeknek, védnöke a délvidéki gazdasági egyesületnek. Dániel Ernő báró, Torontalmegye, Pancsova kerület 1843. május 23-án Eleméren, Torontálmegyében született. A gimnáziumot Temesváron, a jogi tanulmányokat a budapesti egyetemen végezte. 1865-ben Torontalmegye tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki, 1867-ben szolgabiróvá, majd 1868-ban, miután ügyvédi diplomát kapott, törvényszéki ülnökké választatott. 1870-ben mint Deák-párti a bégaszentgyörgyi kerületben képviselővé választatott; ugyanezt a kerületet képviselte az 1872. és 1875,-i országgyűléseken ; 1878-ban Nagybecskerek város képviselőjévé választatott. 1884 óta a pancsovai választókerületet képviseli, amelynek mandátumát 1905-ben szerb nemzetiségi jelölt ellenében nyerte el. 1875 óta a szabadelvű párthoz tartozik. Gazdasági téren élénk tevékenységet fejtett ki; 1876-ban újonnan szervezte és rendezte a nagybecskereki tiszai armcntesítő-társulatot, melynek azóta folytonosan elnöke. Ugyancsak a hetvenes években részt vett a tiszavölgyi társulat alakulásában, melynek azóta központi bizottsági tagja. 1881-ben engedélyt nyert a nagykikinda-nagybecskereki vasút kiépítésére, melynek sok évig igazgatósági elnöke volt. Igazgatósági tagja volt továbbá az első erdélyi vasútnak, igazgatója az első pesti hazai takarékpénztár-egyesületnek és számos egyéb jótékony és közhasznú intézetnek. 1895. január 15-én ő Felsége kereskedelemügyi miniszterré nevezvén ki, 1896.