1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.
Képviselőház - Magyarországiak - Dániel László - Darányi Ferenc
244 vezte ki. 1904. novemberében ő terjesztette elő a lex Dániel név alatt ismert indítványt. Dániel László, Szamosújvár város IS."),"), december 17-én született Gádon, Torontálmegyében. A bécsi Theresianum növendéke volt. azután pedig jogot hallgatott Kolozsváron, Budapesten és Kassán. Jogi tanulmányainak befejezése után 1881-ben Torontálmeg3'e tiszteletbeli aljegyzőjévé neveztetett ki, röviddel utóbb pedig árvaszéki ülnökké választatott. 1883-ban íőszolgabiró, utóbb főjegyző és később Torontálvármegye alispánja lett. Vármegyei jegyző korában ő volt a legelső, aki a jegyzői szaktanfolyamok eszméjét fölvetette és ő állította is fel az első ilyen tanfolyamot. Az egyházpolitikai mozgalmakban mint a javaslat támogatójának tevékeny része volt. A vármegyében előfordult vízáradások alkalmával működésével mint főjegyző és alispán több izben érdemelte ki a földmívelésügyi minisztérium elismerő iratait. lS9ö-ben, amidőn édesatyja, Fái, aki 1848-tól kezdve képviselte a zichyfalvi választókerületet, elhunyt, a néppárti jelölt ellenében több mint ezer szótöbbséggel szabadelvű programmal őt választották meg képviselővé. 1896. januárjában Nográdvarmegye főispánjává neveztetett ki, amely állásáról két év múlva lemondott. Az 1901,-i választások alkalmával nem jutott a képviselőházba, 1905-ben azonban Szamosújvár város egyhangúlag megválasztotta újpárti programmal. A gazdasági bizottság tagja. Darányi Ferenc, Zalamegye, Baksa kerület született Darány-pusztán (Tolnamegyében) 1859. április 12-én. Beutazta Német- és Franciaországot, ahol különösen a közgazdasági kérdéseket tanulmányozta. Jogi tanulmányai folyamán jogtudor és ügyvéd lett. 1888 óta ügyvédkedik Kecskeméten. A kath. autonómia megvalósítása érdekében számos hírlapi cikket irt. A kilencvenes évekig a függetlenségi párthoz tartozott, de az egyházpolitikai küzdelem a néppárt oldalán találta és 1896-ban a szentlőrinci kerületben néppárti programmal fel is lépett, akkor azonban a függetlenségi Jeszenszky vei szemben kisebbségben maradt, míg 1901-ben és 1905-ben a zalabaksai kerület néppárti programmal megválasztotta. A VII. biráló-bizottság tagja.