1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Benyovszky Sándor gróf - Bernáth Béla - Berzeviczy Albert

225 Benyovszky Sándor gróf, Pestmegye, Dunavecse kerület született 1838. július 8-án. Különös szeretettel foglalkozik nemzetgazdasági és történelmi tanulmányokkal. Evek hosszú során át családi ügyei rendezése céljából pestmegyei birtokán visszavonulva gazdálkodott, mialatt beutazta Német-, Francia-, Olasz-, Török- és Görögországot. A 90-es évek elején újra megjelent a közéletben és a dunavecsei kerület mandátumát vállalta el függetlenségi — programmal. Azóta folyton e kerületet képviseli. A könyvtári bizottság tagja. Bernáth Béla, Zemplénmegye, Mád kerület 1850. június 1-én Tállyán, Zemplénmcgyében született. Atyja a szabadságharcban jelentékeny részt vett. Középiskoláit Kassán s Egerben, a jogot Budapesten végezte s ugyancsak itt telepedett le mint ügyvéd a boszniai hadjárat befejezte után, melyben mint hadnagy a 60. sz. gyalogezredben részt vett. E háborúban a katonai vitézségi érmet kapta. Közpályáján nemsokára Budapest főváros törvényhatóságának bizottsági tagjává választatott. A budapesti ügyvédi kör titkárává, majd később a budapesti ügyvédi kamara választmányi tagjává választotta. 1881-től kezdve a nemzeti tornaegylet titkára és ügyésze. A népfelkelési törvény megszavazása után főhadnagyi ranggal belépett a honvédség tartalékos állományába, ahol később századosi rangot nyert. 1890-ben a mádi kerület, ahová szülővárosa is tartozik, nemzetipárti programmal képviselővé választotta, mely kerületet most is képviseli. Az 1899,-i fúzió óta a szabadelvű párt tagja volt, onnan azonban Apponyi Albert gróffal és társaival kilépett és 1905 elején a függetlenségi és 48-as pártba lépett be. 1904-ben az olasz vámszerződés elleni vitában élénk részt vett. A III. biráló-bizottság tagja. Berzeviczy Albert, Budapest székesfőváros, VIII. kerület 1853. június 7-én Berzevicén, Sárosmegyében született; atyja, Tivadar, 1848-ban megyei főjegyző, 1861-ben alispán, később képviselő, majd tanfelügyelő volt. Iskoláit Kisszebenbcn, Lőcsén M Budapesten, jogi tanulmányait Kassán és Budapesten végezte Képviselőház. 15