1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Baross János

212 nem volt. A polgári életbe visszatérve, Kolozsmegyében a közügyek terén nagy tevékenységet fejtett ki, amelynek elismeréséül ő Felsége egyik erdélyi útja alkalmával a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki. Az 1895.-Í erdélyi hadgyakorlatok alkalmával a király az ő bánffyhunyadi kastélyában lakott, aminek emlékére ő Felsége művészi kivitelű életnagyságú arcképét adományozta neki. Az 1892.-Í választások alkalmával a bánffyhunyadi kerületben, hogy a pártharcok okozta vérengzések ne ismétlődjenek, őt léptették fel és választották meg pártonkívüli programmal. Azóta állandóan ezt a kerületet képviseli. A szabadelvű párt híve. Több cikluson át tagja volt a mentelmi bizottságnak. A III. biráló bizottság tagja. Baross János, Torontálmegye, Lovrin kerület született Pilisszántón, Pestmegyében, 1875. december 21-én. Középiskoláit Esztergomban végezte, jogi tanulmányait pedig a budapesti egyetemen, ahol 20 éves korában a politikai, 22 éves korában pedig a jogtudományi doktori diplomát szerezte meg. Húsz éves korában már Pest vármegye szolgabirája volt, a megyei szolgálattól azonban rövid idő múlva az országos statisztikai hivatalba, majd a kereskedelemügyi minisztériumba nevezték ki segédfogalmazónak. Korán kezdett agrárjogi kérdésekkel foglalkozni; első nyilvános fellépte az O. M. G. E.-ben volt, ahol az idegenek birtokszerzéséről tartott feltűnést keltő, külön könyvben is megjelent felolvasást. Második munkája »Az öröklési jog kérdései« cím alatt jelent meg s a polgári törvénykönyv tervezetét tárgyalja agrárjogi szempontból. 1900-ban őt kérte fel az O. M. G. E. a kebelében keletkezett kodifikacionális bizottság általános előadójául s mint ilyent 1900 nyarán hosszabb időre kiküldötte Németországba a parasztbirtokok öröklési jogának (Anerbenrecht) tanulmányozására. E kérdésről irott munkáján kivül több közgazdasági műve és cikke jelent meg. Az 1901.-i általános választások alkalmával Csongrádon választották meg szabadelvű programmal, de a kúria a választást megsemmisítette és a kerület képviselőküldési jogát is felfüggesztette. 1905-ben a függetlenségi és 48-as párt programja alapján nyert mandátumot Rónay János szabadelvűvel, a kerület hosszú időn át volt képviselőjével szemben. A függetlenségi és 48-as párt jegyzője.