1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Apponyi Albert gróf

204 közigazgatási bizottságnak is tagja lett s az ma is. 1892-ben a kükülló'i ev. ref. egyházmegye algondnokává választatott. 1891 óta képviseli e kerületet szabadelvű programmal. A múlt ciklusban, valamint azelőtt éveken át az összeférhetetlenségi bizottság tagja és helyettes elnöke és a III. biráló bizottság elnöke, valamint az országgyűlési szabadelvű párt alelnöke volt. Apponyi Albert gróf, Jászberény város 1846. május 29-én Bécsben született; fia néhai György gróf volt magyar kir. udvari kancellárnak. Nevelését az apai háznál kapta. 1857-ben gimnáziumi tanfolyamra a kalksburgi intézetbe ment, hol 1863-ig maradt. Jogot két évig Bécsben, két évig Pesten hallgatott. 1868-ban külföldre utazott s hosszabb időt töltött Németországban és Franciaországban, politikai és nemzetgazdasági tanulmányokkal foglalkozva. A szuezi csatorna megnyitására Egiptomba utazott. 1870-ben visszatért s 1872-ben Szent-Endrén képviselőnek választatott. 1875-ben a választásoknál négy helyen kisebbségben maradt s csak 1877-ben juthatott be mint a bobrói kerület képviselője. Első parlamenti fellépésekor a gyámügyi törvény tárgyalásánál feltűnést keltett szónoki képességével. Működésének súlypontját ekkor a közgazdasági kiegyezésre, s ebben kivált a kereskedelmi s külügyi politika kérdéseire fektette. A Sennye}'-párt híve volt, de midőn Sennyey visszavonult és az egyesült ellenzék megalakult, ehhez csatlakozott és e pártban, mely az 1887.-Í országgyűlés vége felé a »ncmzeti párt« nevet vette fel, nemsokára vezérszerepre jutott. A közigazgatási reformjavaslatot a bizottsági és képviselőházi tárgyalások alkalmával támogatta mindaddig, míg a kormány a kétszakaszos elvi jelentőségű törvényjavaslatot nyújtotta be, amikor Apponyi újra ellenzéki álláspontra helyezkedett. A polgári házasság jogintézményének behozatalára a parlamenti első lökést annak idején az ő feltűnést keltő nagy beszéde adta ; a reformjavaslat beterjesztése alkalmával azonban a polgári kötés kötelező formáját ellenezte és nem szavazta meg. A Wekerle-kormány bukása után az ellenzékiek közül elsőnek hivatott meg a királyhoz.