1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Képviselőház - Magyarországiak - Andrássy Gyula gróf

201 a szabadelvű pártot és csatlakozott a disszidensekhez. Nagy tényező volt a pártközi megegyezés létrejötténél; ugyancsak 5 és Csáky Albin gróf voltak megbízva azzal, hogy Bánffy bárónak hozzák tudomására a pártközi megegyezés feltételeit. Bánffy lemondása után a disszidensekkel együtt ő is visszatért a szabadelvű pártba. 1898 óta az akadémia levelező tagja, 1899 óta v. b. t. tanácsos. Miniszteri tárcájától megválva, 1896-ban megirta nagy művét »A kiegyezésrők, amelyben Deák Ferenc alkotásának történelmi és politikai lényegét fejtegeti. Művét az akadémia a Bródy-féle díjjal koszorúzta meg, ő azonban a 3000 forintos díjat az akadémia rendelkezésére bocsátotta Deák Ferenc élet- és jellemrajza megírására. Még nagyobb feltűnést keltett második történelempolitikai munkája: »A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai«, amelynek második kötete 1904-ben jelent meg. 1901-ben Losonc városa egyhangúlag választotta meg. 1902 óta a Társadalomtudományi Társaság elnöke. A katonai javaslatok ellen folyt obstrukció alkalmával nagyszabású, sokat emlegetett beszédben kelt a hadsereg mai szervezetének védelmére. Tagja volt az 1903-ban a vesztegetési ügyben kiküldött parlamenti vizsgáló bizottságnak és a szabadelvű párt kilences bizottságának. Az 1904. november 18.-i események után mint első lépett ki a szabadelvű pártból, kilépésének okait nyilt levélben adva elő. A disszidensek vezére lett és pártjával csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, amelynek soraiban előkelő politikai szerep jutott neki. 1904. december 14-én élesen megtámadta a képviselőházban Tisza István gróf miniszterelnököt, akivel a választási küzdelem során elmondott beszédeiben is több éles vitája volt. Az 1905. évi választások alkalmával két helyen lépett fel: Budapest IV. kerületében Tisza István gróffal és Olaszliszkán Ballagi Gézával szemben. Amott kisebbségben maradt, itt azonban megválasztották. A választásokon a szabadelvű párt kisebbségbe jutván az ellenzéki koalícióval szemben, a Tisza-kormány lemondott. Ekkor elsőnek hivatván meg ő Felségéhez, megbízatást nyert, hogy a válság megoldása tekintetében a pártoknál tájékozódjék és a válság folyama alatt mint homo regius több ízben jelent meg missziójából kifolyólag ő Felségénél.