1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Sombory Lajos

178 természettudományokat. Kedvenc tárgya az ásványtan. A Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét páratlan adományaival a világ egyik elsőrangú ilyfajta gyűjteményévé tette. 1882-ben megvette Esterházy herceg híres ásványgyüjteményét 20,000 forintért, a Beranget-félének egy részét 6000 forintért, kevéssel később pedig a híres Coquand-féle gyűjteményt, melyet a királyi geológiai intézetnek adományozott; 1885-ben 17,000 forintot adott a Fauserféle gyűjteményért. Ezenkívül a Nemzeti Múzeum céljaira vásárolt több meteorgyüjteményt, amelyekkel egyedülállóvá tette e téren a múzeumot. Számos tudományos értekezést tartott az üstökösökről és a brazíliai apatitokról. Igen áldozatkész mecénásnak mutatkozott a nagy irodalmi munkák érdekében is. így a többi közt az ő érdeme, hogy Hermán Ottó könyve a halászatról és madarászairól megjelenhetett. Életének legnemesebb tette az a 100,000 forintos alapítvány, melyet 1889-ben az Akadémiának tett tudományos munkák jutalmazására. Tekintélyes összegekkel segítette a m. kir. földtani intézetet, amelynek tiszteletbeli elnöke, továbbá az Eötvös-kollégiumot. 1882 óta tiszteletbeli, 1890 óta igazgatósági tagja az Akadémiának. A millenniumi kiállítás évében ő Felsége a szent István-rend középkeresztjével tüntette ki, 1901. december 22-én pedig a főrendiház élethossziglan való tagjává nevezte ki. Sombory Lajos (magyar-nagysombori) született 1848. április 14-én Kolozs-vármegyében, Magyar-Nagysomboron, amely a családnak ősi birtoka. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári ev. ref. főgimnáziumban végezte s azután jogot hallgatott a kolozsvári egyetemen. Tanulmányait befejezvén, egy ideig mint tiszteletbeli megyei főjegyző működött, atyja halála után pedig átvette birtokát és azon gazdálkodott, mindenkor élénken részt véve egyházának és vármegyéjének ügyeiben, valamint számos közgazdasági alkotásban. Az 1880—91.-i országgyűlésen a bánffyhunyadi kerületet képviselte szabadelvű programmal. Cs. és kir. kamarás és a porosz Johannita-rend lovagja. 1873-ban nőül vette kézdiszentléleki Kozma Irma csillagkeresztes hölgyet. Nyáron Somboron, télen pedig a fővárosban lakik, ü Felsége 1897. szeptember 19-én nevezte ki a főrendiház élethossziglan való tagjává; mint ilyen helyet foglal a naplóbiráló bizottságban.