1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Latinovits János - Lánczy Leó

166 sági ág fejlődését előmozdította, másrészt azzal, hogy a magyar záloglevélhitelt a külföldön rendszeresen fejlesztette, az olcsó külföldi tőkéket a földmívelés és fővárosi építkezés céljaira bevonta. Az általa kezdeményezett és követett irány volt a kiinduló pontja egy liberális és intenzív banktevékenységnek, mely Budapestet, mint bankpiacot nemcsak függetlenítette Bécstől, hanem a külföldön is érvényre juttatta, másrészt meg a hazai ipar és kereskedelem, valamint a főváros építkezési fejlődéséhez kiváló módon hozzájárult és hozzájárul. Erdemei elismeréséül 1891-ben a vaskorona-renddel tüntettetett ki. 1893 ban a csacai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta és a képviselőházban különösen a valutajavaslatok tárgyalásánál mondott beszédei keltettek feltűnést. Ugyancsak 1893-ban a budapesti kereskedelmi és iparkamara elnökévé választotta. Több nagyobb iparvállalat megalkotása mellett különösen a Magyar helyi érdekű vasutak részvenytársaság említendő meg, mely intézet az ország vicinális vasutainak fejlődését és keletkezését nagyban előmozdítja. A millenniumi kiállítás rendezése körül szerzett érdemeiért a Ferenc-József-rend középkeresztjét nyerte. 1896-ban Csacán és Miskolcon országgyűlési képviselővé választatván, a miskolci mandátumot tartotta meg. 1900. december 4-én ő Felsége nnagy. kir. udvari tanácsossá nevezte ki. Az 1901-i választások alkalmával nem lépett fel többé képviselőnek. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának 1893 óta minden ciklusában újból elnökévé választatott. Eddigi 12 évi elnöki működése ez intézmény súlyát és tekintélyét nagyban növelte. Mint a szabad verseny és a szabad forgalom politikájának híve azzal a megszorítással, amelyet zsenge iparunk és kereskedelmünk fejlődhetése méltán megkövetel, a gyakorlati üzleti élet igényei iránt élénk érzékkel, közelismerés mellett vezeti a kamara ügyeit, a nemzetközi forgalomban a magyar nemzeti irány kifejezésre juttatására törekedve. Elnöklete alatt a kamara részint a kormány felhívására, részint saját kezdeményezésére az összes aktuális gazdasági kérdésekkel foglalkozott és fontosabb esetekben alaposan kidolgozott emlékiratokat terjesztett elő a kormánynak és a szakköröknek osztatlan elismerésére. A kamara díszes új székházának felépítése is az ő fáradozásainak köszönhető. 1905. február havában ő Felsége a főrendiház életfogytiglani tagjává nevezte ki.