1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Ernuszt Kelemen

151 tüntette ki. Rudolf trónörökös vizsgatétele alkalmával 1876-ban mint egyik bizalmi férfiú hivatott meg Gödöllőre; a magyar jogászvilág pedig azzal fejezte ki iránta elismerésit, hogy az egyik magyar jogászgyülés elnökévé választotta. 1888. május havában a kir. kúria másodelnökévé nevezte ki ő Felsége s e minőségben lett tagja a főrendiháznak. 1888-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot és 1892-ben a szt. István-rend középkeresztjét kapta. 1893-ban nyugalomba lépvén, a főrendiház élethossziglani tagja lett. 1898-ban ő Felsége a főrendiház alelnökévé nevezte ki, mely méltóságról azonban betegeskedése miatt 1900-ban leköszönt. 1896-ban a kolozsvári és 1901-ben a budapesti egyetem tiszteletbeli jogtudorrá választotta. A királyi és országos legfőbb és a királyi és országos közigazgatási fegyelmi biróság, továbbá a gazdasági, a közjogi és törvénykezési bizottság tagja. Ernuszt Kelemen 1832-ben Oládon, Vasmegyében született. Tizennégy éves korában katonai intézetbe került, hol elvégezvén a hadmérnöki tudományokat, huszárrá lett s főhadnagyságig vitte. 1857-ben, atyja halálakor, otthagyta ezredét. A hatvanas évek óta nyilvánosan szerepel ; részt vett megyéje és az országos gazdasági egyesület ügyeiben, azonkívül az akadémia, az irói segélyegylet, a megyei takarékpénztár, a szombathelyi főreáliskola, a megyei árvaház, stb. érdekében sokat fáradozott. 1869-ben az országgyűlés tagja lett, mint ilyen 1871-ben Vasmegye főispánjává neveztetett ki s a Deák-párt buzgó hívének bizonyult. A fúzió miatt 1875-ben lemondván, a Lipótrend középkeresztjét nyerte. 1876-ban országgyűlési képviselővé választatott s kezdetben a szabadelvű párthoz tartozott, de a boszniai okkupació alkalmából a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. Az 1887.-Í országgyűlésnek nem volt tagja; ellenben az 1892,-i választások alkalmával, midőn Baross Gábor miniszter a győri mandátumot tartván meg, a szombathelyiről és pécsiről lemondott, Ernuszt Kelement Szombathelyen egyhangúlag megválasztották. 1894-ben az egyházpolitika miatt a nemzeti pártból ki4»4*4»«-4*.4*.4».'>». NYERGEK .*•«••****'«•«•'*• OLbrich L., Budapest VI., Teréz-körút 6.