1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Beniczky Ferenc - Beöthy Zsolt

145 pesti egyetemen, majd számos utazást tett a külföldön, bejárta Angliát, Olaszországot, Egiptomot, Tuniszt, Görögországot. 1871ben pénzügyminiszteri segédfogalmazó, 1875-ben, pályát cserélve, tanár az állami reáliskolában. 1877-ben megszerzi a bölcselettudori oklevelet, 1878-ban a magyar történet magántanára a budapesti egyetemen, ahol Greguss halála után az esztétika tanszékét nyeri el 1883-ban rendkívüli, 1886-ban nyilvános rendes tanári minőségben. 1882 óta tagja a tanárvizsgáló bizottságnak, 1883 óta tagja a közoktatásügyi tanácsnak, 1890-től 1896-ig a tanárvizsgáló bizottság elnöke és a középiskolai tanárképzőintézet igazgatója. A Kisfaludy-tarsaság 1876-ban tagjai sorába választotta; egy évvel később az akadémia választja levelező, 1884-ben pedig rendes tagjává. 1861-ben, 17 éves korában jelent meg első szépirodalmi műve »Elbeszélések az ifjúság számára«, 1873—1874-ben szépirodalmi és kritikai lapot szerkesztett. 1876-ban lépett át az irodalomtörténetirás terére és nemsokára megjelent »A magyar nemzeti irodalomtörténet ismertetése* című kétkötetes müve. 1879-ben »A szépprózai elbeszélés a magyar irodalomban« című művével elnyerte a Kisfaludy-tarsaság száz-aranyas díját, 1885-ben »A tragikum« című művét az Akadémia a Karátsonyi-dijjal jutalmazta. Számos irodalomtörténeti, kritikai és esztétikai cikket és tanulmányt is irt. Az Akadémia 1893. évi Széchenyi-ünnepén nagy hatást keltett »Széchenyi és a magyar költészeU című tanulmánya. Magyarország ezredéves ünnepélye alkalmából megírta a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának történetét. Legújabb nagy terjedelmű műve »A magyar irodalom története« című képes díszmunka. 1893 óta elnöke az országos középiskolai tanáregyesületnek; 1896-ban az országos közoktatásügyi tanács újjászervezése alkalmából annak alelnöke lett; ugyanez évben megalkotta és szervezte az országos nőképzőegyesület leánygimnáziumát, hazánk első ilynemű intézményét, amelynek jelenleg is gondnoka; ugyancsak 1896-ban miniszteri tanácsosi címet nyert, 1899-ben pedig ő Felsége a »pro literis et artibus« című éremmel tüntette ki. 1900-ban a Kisfaludy-tarsaság a lemondott Gyulai Pál helyébe őt választotta LIPÓTVÁROSI VÍZGYÓGYINTÉZET «. *» «» » Budapest, V. ker., Báthory-utca 3. szám. •»*••» ..*. Főrendiház. 10