1905-1906. évi országgyűlés Fabro Henrik – Ujlaki József, szerk.: Sturm–féle országgyülési almanach 1905–1910. Budapest, 1905.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai - Id. Wass Albert gróf

142 ifjú mágnással Amerikában s itt szerzett tapasztalatait az »Amcrikai levelekc-ben irta meg, melyek 1883-ban önálló kötetben megjelentek. E munkában agrárius eszméket hangoztat, amelyek védelmére a napi sajtóban, különösen a »Pesti Napló«-ban cikkeket is tett közzé és a »Gazdakör? vitáin felszólalt. Visszatérése óta élénken részt vesz Somogymegye politikai, de különösen gazdasági életében ; több évig a megye közgazdasági előadója volt és megirta a magyar tud. akadémia megbizásából Somogy vármegye monográfiáját. A főrendiházban, úgy mint a közéletben, jelesül mezőgazdasági kérdéseket karol föl és a nemzetközi kongresszuson kiváló szerepe jutott. Mint homokszőlő-telepítési m. kir. kormánybiztos is működött; az orsz. filloxera-bizottság tagja. 1885-ben nőül vette Andrássy Máriát, Aladár gróf leányát. Tartalékos hadnag)'' a 4. sz. huszárezredben. Cs. és kir. kamarás, a hadi érem tulajdonosa. A delegáció rendes tagja ; a Gazdák biztosító szövetkezetének alelnöke; helyet foglal a Magyar földhitelintézet felügyelőbizottságában, Magyarország középeurópai közgazdasági egyesülete, a Mezőgazdasági ipar r.-t. és a magyar ipar- és kereskedelmi bank igazgatóságában; a Magyar Ált. Hitelbank igazgatótanácsának tagja. Tagja a kath. központi kongruabizottságnak. A közgazdasági és közlekedésügyi bizottság és a királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság tagja. Id. Wass Albert gróf 1819. február 10-én született Nagyiklódon, Szolnok-Doboka vármegyében. Tanulmányait a kolozsvári ev. ref. főiskolában elvégezvén, 1840-ben a marosvásárhelyi kir. itélő táblánál a jogtudományokból tett kitűnő sikerrel vizsgálatot és még ugyanazon évben felesküdött az erdélyi kir. főkormányszékhez, honnan 1841ben a bécsi erdélyi udvari kancellária szolgálatába lépett, onnan pedig az erdélyi királyi főkormányszékhez titkárrá neveztetett ki. E minőségben jött vissza Kolozsvárra, ahol a kir. főkor mányszéknél, annak 1848-ban történt feloszlatásáig folytonosan közszolgálatban volt. A szabadságharc ideje alatt Bem tábornok erdélyi hadseregében mint önkéntes több ütközetben részt vett. A szabadságharc végzetes kimenetele után hivatalt többé nem vállalt, hanem birtokaira vonulva mint gazda tüntette ki magát.